Egy személy, mikor lefekszik aludni, még mielőtt elaludna, gyenge fényben vagy sötétben, azt érzi, mintha árnyak mozognának a szobában. Sírásba kezd. 1) Vannak-e vallásunkban speciális imák a gyógyulásért? 2) Ha igen, bűn-e ezeket az imákat amulett formájában leíratni?
Kedves testvérünk,
A félelem és hasonló dolgok elleni védekezés céljából imádkozni, illetve verseket és hadíszokat írni és hordani vallásilag megengedett.
Abdullah ibn Ömer a Prófétától (béke legyen vele) a következőket mondta:
„Ha valaki közületek álmában megijed, mondja a következőt:
„Istennek a haragjától és büntetésétől, az Ő szolgáinak gonoszságától, a sátánok sugallataitól és közeledésüktől, a hiánytalan Isten szavaihoz menekülök.”
Akkor semmi sem árthat neki.”
„Abdullah bin Amr a megkülönböztetésre képes korú gyermekeinek tanította, a megkülönböztetésre még nem képes korú gyermekeinek pedig leírta és a nyakukba akasztotta.”
(Tirmizi, Daavat, 94)
A dzsinnek az embereknek
„milyen körülmények között okozhat kárt”
Ami pedig a témát illeti, a következők mondhatók el:
„A dzsinnek leginkább a hívőkre, a szexuális tisztátalanság és a menstruáció/szülés utáni vérzés idején, illetve azokra, akik nem tartják meg a rituális tisztaságot és nem imádkoznak, szintén ezekben az állapotokban támadnak, és különböző módon és mértékben kísértik meg őket. Minden elkövetett bűn egy ajtó és ablak a sátán és a gonosz dzsinnek számára. Különösen az érzékeny, lelki problémákkal küzdő, imádságtól és az imádkozók légkörétől távol, laza életet élők válnak könnyen a dzsinnek befolyása alá. Természetesen a dzsinnek életének határait megsértő és a házukat, otthonaikat a besmele (Allah nevében) kimondása nélkül elfoglaló, és ezáltal kárt szenvedő emberek is fontos tényezők.”
„A mi Urunk (béke legyen vele) arra tanít minket, hogy imádkozzunk, mielőtt piszkos helyekre lépünk, és tiltja, hogy imádkozzunk olyan helyeken, mint szeméttelepek, szemétgödrök, fürdők, füves területek, illemhelyek, sőt még sírokban is. Igen, a mi Urunk (béke legyen vele) azt mondja, hogy mielőtt belépünk a vécére…”
„Allahümme inni euzu bike mine’l-hubsi ve’l-habais”
arra tanít minket, hogy életünk minden szakaszában imádkozzunk, hogy tiszta környezetben tartózkodjunk, amely erőd és pajzs lehet a káros hatások ellen, hogy tiszta emberekkel érintkezzünk, hogy imákkal teremtsünk egy légkört és hogy az istentisztelettel védjük magunkat.”„Aki tehát a dzsinnek mindenféle gonoszságától meg akarja magát óvni, annak mindenekelőtt a bűnöktől kell szigorúan tartózkodnia, és be kell zárnia azokat a réseket, amelyeken behatolhatnak.”
Mondd: Az emberek Urához menekülök,
Az emberek uralkodójának, az emberek istenének,
Azoknak a ravasz suttogóknak a gonoszságától.
Ő az, aki az emberek keblébe sugdos ármányokat.
Akár dzsinnektől, akár emberektől.”
(An-Nász, 114/1-6)
Látható és láthatatlan, ismert és ismeretlen ellenségeink ellen mondott, és általa Allahhoz menekült imádság helyén lévő és
„Kölcsönös engedmények”
az úgynevezett, a Korán utolsó három szúrája, azaz
„Ihlász, Felák és Nász”
A szúrák minden bajra gyógyírt jelentenek, és (úgy is mondhatnánk) ez a három szúra:
„A Korán gyógyszertárának aszpirinjei”
Ezért ezekkel kell Istenhez menekülni, és ezekkel kell védekezni az éjszaka sötétsége, a sátánok, a dzsinnek, a varázslók és a suttogók gonoszsága ellen.
Köztudott, hogy a varázslat hatása szorosan összefügg az egyén pszichológiai állapotával, a pesszimizmussal, a félelmekkel és a kételyekkel. A Felâk és Nas szúrák pedig éppen ezekre a pontokra utalva azt kérik, hogy az ember, ahogy normális helyzetekben, úgy ilyenkor is kizárólag Allahhoz forduljon. A Koránban ugyanis ez áll:
„Így tettük meg minden prófétának ellenségévé az emberi és a dzsinn sátánokat. (Ezek) egymásnak csábító szavakat suttognak.”
(En’am, 6/112)
A fent idézett vers szerint az ember mindenféle veszélynek ki van téve, és ellenségei, legyenek azok dzsinnek vagy emberek, könnyen becsaphatják őt, akár csábító és varázslatos szavakkal, akár olyan kitalált írásokkal, amelyeknek a valódi szándéka nem ismert, és amelyek könyvekbe vannak foglalva. Mindezek ellen pedig az a védelem, ha az ember Isten nevében hallgatja meg azt, akit hallgat, és Isten nevében végzi a dolgát,
„Euzü-Besmele”
azzal kell kezdenie, hogy a könyveket, amiket olvas, a jog nevében olvassa, és az igazságról szóló üzeneteket fogadja be, és ismét
„Euzü-Besmele”
Értjük, hogy el kell olvasni, mert az ördög nem tud könnyen beavatkozni az Isten nevében elkezdett és befejezett dolgokba. A varázslók és a rossz szándékú írók és filozófusok, akik az embereket akarják becsapni, csak így tudják megakadályozni a gonosz szándékaikat. Különben ezek az emberek könnyen becsaphatják az embereket, elvarázsolhatják az olvasóikat vagy hallgatóikat, és magával ragadhatják őket a téma ritmusával. A legtöbb eltévelyedett ember is így téved el. Ezért ebben a három szúrában először az Ihlasz-szúrával a „Tevhid-hit” van hirdetve, majd a Felak és a Nasz-szúrával Istenhez való menekülésre van felszólítás.
Valóban, Yazır alaposan értelmezte ezt a szúrát, és az értelmezés során idézte Kurtubi által Abu Zerről átadott egy érdekes hadíszt is. Ebben a hadíszban a Próféta (béke legyen vele) felhívja a figyelmet az „emberi sátánokra”;
„Te az emberi sátántól Istenhez menekültél?”
(Hak Dini Kurán Dili, X /191) így rendelkezett.
Röviden,
Ha a mindennapi életünkben odafigyelünk az imáinkra és vallási szertartásainkra, imáinkkal Istenhez fordulunk és a kellő közelségben maradunk vele, akkor az Ő védelmébe kerülünk, és megóv minket a varázslatoktól, a varázslóktól és a gonosz szellemektől.
Amikor ezt a kutatást végeztem, megismerkedtem egy médiummal, akit már korábban is érdekeltem. Barátaim unszolására kértem, hogy nézzen rám. A vízbe nézett, megidézte a dzsinnjeit, és megkérdezte tőlük, van-e rajtam átok. Aztán többször nézett a vízbe és rám, és…
„Mivel védekezel?”
– kérdezte. Én pedig
„Hogy érted?”
amikor így válaszolt, kíváncsian,
„Mit olvasol minden nap?”
mondta. Erre,
„Mi történt?”
amikor azt mondta, nekem,
„Már sokszor próbáltak rajtad átkot szórni, de nem sikerült. Ha ezeket az átkokat egy átlagos emberre szórták volna, aki nincs védve valamilyen különleges imával, már rég vége lett volna!”
mondta.
Én is minden nap elolvasom a „Cevşen’ül-Kebir”-t, és az imák után a szunnának megfelelő imákat és zikirjeimet végzem.
Mondtam.
Ebben az esetben a gyógyulás érdekében orvosokhoz és az orvostudományhoz kell fordulni, nem pedig olyan varázslókhoz, akikről tudjuk, hogy gonosz szellemekkel érintkeznek és rossz dolgokat cselekszenek. A imával történő gyógyításnál pedig a Próféta (béke legyen vele) által javasolt imákhoz, valamint a Koránból vett példáinkban szereplő imákhoz kell folyamodni. A leghelyesebb cselekedet az, ha követjük a Próféta (béke legyen vele) által is gyakorolt, és Áisa (legyen vele elégedett Allah) által elbeszélt tanácsot;
„Amikor a Próféta (béke legyen vele) lefeküdt, a kezébe fújta a Muavvizeteyn-t (a Felak és Nas szúrákat) és a Kul Hüvallahu Ehad-ot, majd a kezét az arcára és a testére tette, és ezt háromszor megismételte. Amikor megbetegedett, megparancsolta, hogy én is tegyem ezt vele.”
„(Buhari, Fedail-ul Kur’an 14, Tıbb, 39)”
A Szent Próféta (béke legyen vele) nem küldte a betegeket varázslókhoz gyógyulásért. Vagy orvosokhoz, a gyógyászathoz utalta őket, vagy pedig a Korán és a szunna gyógyszertárába. Így akarta, hogy az egyetemes gyógyulási lehetőségekből részesüljenek. Hiszen a Mindenható Isten is kijelentette, hogy a Korán a hívők számára irgalom és gyógyulás (Isra, 17/82), és lelki bajainkban is a Koránhoz kell fordulnunk. (lásd: Şibli, Cinlerin Esrarı, 256-257. o.; Arif Arslan, Din ve İnançlara Göre Şeytan ve Cinler, Nesil Yayınları, 2002. április.)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
