– Milyen érvek szólnak ellene?
– Azt mondta-e a Próféta, hogy ez a történet csak az idők végezetéig lesz érthető?
Kedves testvérünk,
Válasz 1:
– Nem találtunk hiteles hadíszforrást Zülkarneyn történetével kapcsolatban.
Mivel ez a történet nagy valószínűséggel magában a Koránban is szerepel, nem volt szükség arra, hogy a hadíszokban is megjelenjen.
A Koránban részletesen, ha nem is kimerítően, de említve van.
Ennek bővebb kifejtése nem bizonyult a legbölcsebbnek, ezért nem engedélyezett sem az ezt a homályt feloldó kijelentések használata, sem a hadíszekkel való magyarázata.
Az iszlám forrásokban található és jelentős részben
Izraeli eredetű elbeszéléseken alapul.
A Kehf szúrában (18. szúra) a 83-98. versekben említett személy a különböző értelmezések szerint:
– Egy hódító volt, aki hadjáratokat vezetett keletre és nyugatra, és nagy hódításokat vitt véghez,
– Mivel az embereket az egyistenhitre hívta, a hitetlenek megölték úgy, hogy a fejének mindkét oldalára ütöttek,
– A fején két szarvszerű nyúlvány található,
– A koronáján két rézből készült szarv volt,
– A haja két copfba volt fonva,
– Akinek a hatalmába van adva a fény és a sötétség,
– Azt álmodta, hogy az égbe mászik, és a nap két szélét fogja.
– Mind anyai, mind apai ágon nemesi származású volt,
– Iráni és görög származású, két vérvonalból származik,
– Élete során két generáció fordult meg nála,
– Nagy bátorsága, vagy az ellenségeit a csatában kosként leterítő ereje, illetve a külső és belső tudás birtoklása miatt kapta a Zülkarneyn nevet. (Sa’lebî, el-Keşf; Fahreddin er-Râzî, a vonatkozó versek magyarázata)
A Koránban szereplő Zülkarneyn-történetre vonatkozó kijelentések meglehetősen tömörek és homályosak. Ez megnehezíti a történethez kapcsolódó történelmi keret meghatározását.
A vonatkozó versekben szereplő kifejezések szerint Zülkarneyn,
Az Isten által neki adott hatalmas erő és kiterjedt lehetőségek révén két hadjáratot vezetett a világ keleti és nyugati felé.
Első nyugati irányú utazása során egy olyan vallási-erkölcsi üzenetet hirdetett, amelyben olyan fogalmakat használt, mint a nép elnyomástól/bálványimádástól való óvakodása, az Istenbe vetett hit, a jócselekedetek és a szép jutalom.
Ezt követően kelet felé indult egy második expedícióra, amelynek során egy másik törzzsel találkozott, akiknek nem voltak árnyékolóik, amelyek megvédhették volna őket a naptól.
Később valószínűleg egy harmadik hadjáratot vezetett egy északi, hegyvidéki területre, ahol egy olyan néppel találkozott, amely a Jadzsúdzs és Madzsúdzs néven ismert romboló és agresszív törzs(ek)re panaszkodott, és kérésükre egy szilárd gátat épített a szóban forgó területen lévő szorosba vasdarabokból és réz olvasztásával.
A gát megépítéséért cserébe a lakosság felajánlotta neki, hogy fizetni fog.
„Az Úr által nekem ajándékozott bőséges lehetőségekhez képest az Önök által felajánlott fizetségnek nincs értéke.”
ezt mondva visszautasította, de megkérte őket, hogy fizikai erejükkel segítsenek neki.
Az építkezés befejeztével Jákób és Mágóg nem tudták áttörni a gátat, még rést sem tudtak rajta ütni. Zülkarneyn elmondta nekik, hogy ez a siker isteni kegyelemnek köszönhető, és a gát csak akkor fog leomlani, ha eljön az Allah által kijelölt idő.
Zülkarneynnek a történetben nagy hatalom és lehetőségek adatnak.
„ok”
szóval van kifejezve.
(A barlang, 18/84)
A kommentátorok ezt a szót általában
„a célt és a vágyat beteljesítő tudás”
így magyarázta. Azonban egyes kommentárokban azt állítják, hogy az okot metaforaként használják, ami minden olyan lehetőséget jelenti, amely valaminek az elérését teszi lehetővé (Fahreddin er-Râzî, Kurtubî, a vonatkozó versek kommentárja).
Ennek megfelelően
Zülkarneyn
az ‘e’ betűnek adott magyarázat tágabb értelemben
magában foglalja mindazt, ami az cél elérését lehetővé teszi, mint például az ész, a tudás, az akarat, az erő, a hatalom és a lehetőség.
lehet mondani.
(Şîrâzî, el-Emŝel, Beirut 2007, VII, 588; Részletesebb információért lásd: TDV İslam Ansiklopedisi, Zülkarneyn szócikk.)
Válasz 2:
Említhetjük a mi Prófétánk (béke legyen vele) alábbi szent hadíszát a Kehf szúra erényeivel kapcsolatban:
„Aki a Kehf-szúra első tíz versét megtanulja, az megmenekül a Deccal fitnéjétől.”
(Muszlim, Muszáfirin, 257; Abu Davud, Meláhim, 14)
Egy másik változat szerint pedig
„Aki elolvassa a Kehf-szúra utolsó tíz versét, az megmenekül a Deccal fitnéjétől.”
szerepel az alábbi kijelentés.
(Ibn Hanbel, Muszand, 2/446)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
