
– Van-e valamilyen különleges imádság, amit a tahadžžud imája előtt vagy után kell mondani, ha valaki valamilyen kérést szeretne Istenhez intézni?
Kedves testvérünk,
A tahadzsüd imája előtt vagy után elmondhatók a Próféta (béke legyen vele) éjszakai imája előtt vagy után elmondott imák, illetve a Koránban és a hadíszokban szereplő más imák, de tetszés szerint bármilyen ima elmondható.
Az esti ima után, még elalvás előtt vagy röviddel azután felkelve végzett önkéntes ima.
„éjszakai ima (szalátü’l-lejl)”
Azt mondják. Ha valaki egy ideig aludt, majd felkel és elvégzi az imát éjfél és hajnal között, akkor ezt az imát…
„teheccüd”
Azt mondják. A tahadždzsüd imája két, négy, hat és nyolc rekatból áll. Két rekatonként szalámot mondani erényesebb.
A tahadzsüd imádság a mi Prófétánknak (béke legyen vele) kötelező volt.
A kötelező jellegét a következő igevers támasztja alá:
„Ó, Mohamed! Az éjszaka egy részében kelj fel, és végezz tahadžžud imát, ez egy neked szánt, különlegesen ajánlott imádság. Remélheted, hogy Urad a dicséretre méltó helyre (Makam-ı Mahmud) fog téged küldeni.”
”
(Al-Iszrá, 17/79)
A tahadždzsüd imára más hívők is buzdítva lettek. Hiszen a mi drága Prófétánk (béke legyen vele) mondta:
„Aki éjszaka felébred, felébreszti a feleségét is, és két rekat imát végez, az bekerül azok közé a férfiak és nők közé, akik sokat emlékeznek Allahra.”
(Abu Dawud, Szalat, 307)
A mi Prófétánk (béke legyen vele), amikor éjszaka felkelt, hogy elvégezze a tahadzsüd imát, ezt az imát mondta:
Ó, Allah, Neked legyen hála, Te vagy az ég és a föld, és mindazoknak, akik bennük vannak, a fénye. És Neked legyen hála, Te vagy az ég és a föld, és mindazoknak, akik bennük vannak, a fenntartója.
Ó, Allah! Te vagy az Igazság, és ígéreted igaz, szavad igaz, találkozásod igaz, a Paradicsom igaz, a Pokol igaz, az Óra igaz, a próféták igazak, és Mohamed igaz. Ó, Allah! Neked adtam magam, rád bíztam magam, benned hittem, hozzád tértem, veled harcoltam, és hozzád fordultam ítéletért. Bocsásd meg nekem, amit megelőztem és amit elmulasztottam, amit titkoltam és amit nyilvánvalóvá tettem. Te vagy az Első és az Utolsó. Nincs más isten, csak Te, és nincs más isten rajtad kívül.
„Allahom, neked legyen hála, te vagy az egek és a föld fénye, minden dicséret neked jár. Te tartod fenn az egeket és a földet, egyedül te vagy méltó a dicséretre. Te vagy az, aki rendbe szedi az egek és a föld és mindazoknak az életét, ami a kettő között van. Te vagy az igaz Isten, ígéreted bizonyosan beteljesedik. A te elérésed is bizonyosan bekövetkezik. A Paradicsom valóságos. A Pokol valóságos. Az Ítéletnap bizonyosan eljön. Allahom, minden akaratomat neked adtam, benned hiszek, benned bízom és támaszkodom, és mindig hozzád fordulok, a te erőd és hatalmaddal harcolok az ellenségeimmel, és csak a te ítéletedhez fordulok. Bocsásd meg minden titkos és nyilvánvaló bűnömet, amit elkövettem és el fogok követni. Te vagy az egyetlen Istenem, akinek szolgálok, rajtad kívül nincs más Isten.”
(Tirmizi, Deavat 29; vö. Buhari, Teheccüd, 1)
Ubade b. Sâmit (állítólag) a következőket mondta a Próféta (béke legyen vele) szavait idézve:
„Aki éjjel felébred, és felébredésekor azt mondja:
Nincs más isten, csak Allah, egyedül Ő, nincs társa, övé az uralom és az övé a dicséret, és Ő mindenre képes. Dicsőség Allahnak, és hála Allahnak, és nincs más isten, csak Allah, és Allah a legnagyobb, és nincs hatalom és erő, csak Allah által.
”
Nincs más isten, csak Allah, Ő az egyetlen, és nincs társa. Az övé a hatalom, az övé a dicséret, és Ő mindenre képes. Én Allahot minden hiányosságtól mentesnek tartom. A dicséret Allahé. Nincs más isten, csak Allah. Allah a legnagyobb, a bűnöktől való megtérés és a (szolgálati feladatokhoz való) erő (elérhetőség) csak Allah (engedélyével és kegyelmével) lehetséges.” Majd így szólt:
„Uram, bocsáss meg nekem!”
Ha valaki így imádkozik: „Ó, Allah, Uram! Bocsáss meg nekem!”, akkor (annak a bűnei megbocsáttatnak).
(Abu Dawud, Adab, 98-99, sz. 5060)
Serik el-Hevzeni azt mondta: (Egy nap) Aise (radiyallahü anha)nak
„Milyen imával kezdte a Próféta (béke legyen vele) az éjszakai ébredés utáni imádságát?”
kérdeztem, hogy:
„Olyan kérdést tettél fel nekem, amit még senki nem tett fel előtted” – mondta.
„Amikor aznap éjjel felébredt,
tízszer: „Allahu akbar”
(Allah a leghatalmasabb)” – mondta, és
tízszer „hála Istennek”
(Minden dicséret Allahot illeti)”,
tízszer: „Szubhanellahi ve bihamidihi”
(Dicsőség Allahnak!)
tízszer ismételve: „Szubhánel melikil kuddûs”
Azt mondta: „Dicsőítem a (mindenféle hiányosságtól) mentes (igaz) Tulajdonost.”
Tízszer kért bocsánatot (Allah-tól), tízszer mondta: „Lá iláhe illallah”.
Aztán még tízszer:
„Allahom, én hozzád menekülök a földi élet szorultságától és a feltámadás napjának szorultságától.”
Így imádkozott: „Ó, Allahom, a világ és az ítéletnap gyötrelmeitől hozzád menekülök.” Aztán elkezdte a (teheccüd) imát.
(Abu Dawud, Adab, 99-100. sz.: 5085)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról