A mi szent könyvünk a Korán, de nekünk kell-e olvasnunk a Tórát, az Evangéliumot és a Zsoltárokat, vagy ez tilos számunkra? Meg tudná magyarázni, hogy a vallásunkban van-e erre vonatkozó előírás?
Kedves testvérünk,
A muszlimok a Korán szerint élnek. Azonban nincs semmi akadálya annak, hogy valaki elolvassa ezeket a meghamisított könyveket, hogy megismerje jelenlegi állapotukat, az iszlámhoz illő részeket, és azokat a részeket, amelyek Mohamed prófétára (béke legyen vele) utalnak.
Valóban, a dzsunub állapotban lévő személynek, vagyis aki nem tiszta, a három szent könyv olvasása – bár erről eltérő vélemények léteznek – a mi illetékes tudósaink szerint makruh (nem ajánlott). Mert bár ezek a három könyv bizonyos változtatásokon mentek keresztül, mégis hordozzák Allah (CC) szavának nyomait. A jogtudósoknak ez a megállapítása és véleménye valójában az iszlám más égi vallások iránti közeli érdeklődését tükrözi. Sajnos a zsidó és keresztény vallási vezetők soha nem mutattak ilyen tiszteletet a Korán iránt. (Celal Yıldırım, Kaynaklarıyla İslam Fıkhı, Uysal Kitabevi: 1/115.)
A Korán előtt létező és ma is fennmaradt isteni könyvek egyike sem az eredeti, Isten által prófétáinak kinyilatkoztatott égi könyv. Ezeknek az eredeti példányai az idők során elvesztek, és az emberek által lettek újrafogalmazva. Ezért keveredtek bele babonák és téves hiedelmek. Például a Tóra esetében köztudott, hogy a zsidók, akik Mózes (béke legyen vele) után évszázadokig rabságban és száműzetésben éltek, sőt egy időre még hitüket is elvesztették és bálványimádókká váltak, nem tudták megőrizni azt; a ma létező példányok Mózes (béke legyen vele) után sokkal később, bizonyos vallási vezetők által íródtak, de a Tóra eredetijeként lettek ismét vallási könyvként elfogadva. Egy ilyen hosszú és zavaros időszak után keletkezett könyv nem lehet azonos a Mózesnek (béke legyen vele) kinyilatkoztatott Tórával. Ezért tartalmaz olyan állításokat és rágalmakat, amelyek nem méltóak a prófétákhoz; és olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az egyistenhit szellemével.
Dávidnak (béke legyen vele) kinyilatkoztatott Zsoltárok sem kerülte el a Tóra sorsát.
Ami az Evangéliumot illeti, nem íratta le a neki kinyilatkoztatott üzeneteket. Három évig, rövidebb-hosszabb időszakokban, faluról falura, városról városra járt, hogy az embereket tanítsa és vezesse. Élete vége felé pedig a zsidók uszítására a római hatóságok állandóan üldözték. Így sem ideje, sem lehetősége nem volt az Evangéliumot leíratni. A ma létező evangéliumok szerzőik nevét viselik, és egy olyan életrajzi könyv képét mutatják, amely Jézusnak az apostolaihoz intézett prédikációit, tanításait és útmutatásait tartalmazza. Ráadásul ezeket nem Jézus apostolai, az első hívők írták, hanem azok, akik látták őket és tőlük hallották Jézusnak az isteni szavakat.
A jelenleg létező evangéliumok között tartalmi és elbeszélési különbségek mutatkoznak. Ezek az evangéliumok valójában egyetértési alapon lettek elfogadva.
Sőt, egyes keresztény egyházak sem tartották be ezt a döntést. Ebből a szempontból nem lehet azt állítani, hogy a mai négy evangélium az eredeti, Jézusnak kinyilatkoztatott evangélium hű másolata.
Mi, muszlimok, hiszünk abban, hogy Mózesnek, Dávidnak és Jézusnak – áldás legyen rajtuk – a Tóra, a Zsoltárok és az Evangélium néven ismert isteni könyvek lettek kinyilatkoztatva, és hogy ezek a könyvek nem tartalmaztak semmilyen olyan rendelkezést, amely ellentétes lett volna az igazsággal és az egyistenhittel. Ám sajnos ezek a könyvek nem maradtak fenn, eredeti formájukban elvesztek.
De az is tény, hogy ezekbe a könyvekbe babonák és hamis hiedelmek is keveredtek. Ezért óvatosan viszonyulunk ezekhez a könyvekhez. Azokat a bennük található, a Koránnal egyező rendelkezéseket, amelyek a kinyilatkoztatás termékei, elfogadjuk. Azokat a rendelkezéseket pedig, amelyek ellentétesek a Koránnal, valószínűleg utólag adták hozzájuk. Azokban a hírekben pedig, amelyek nem egyeznek meg a Koránnal, és nem is ellentétesek vele, hallgatunk. Sem nem fogadjuk el, sem nem utasítjuk el. Mert az esély, hogy kinyilatkoztatás termékei, éppúgy megvan, mint az, hogy nem.
Ebû Hüreyre (ra) ebben a kérdésben a következőket mondta:
(Al-Baqara, 2/136).
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
