– Ha vannak ilyenek, kiket kell itt megemlíteni?
Kedves testvérünk,
– Ez a hagyomány a hadíszgyűjteményekben szerepel.
(vö. Hâkim, el-Müstedrek-Bejrút, 1411/1990-3/150; Bezzar, h. sz.: 774; Taberanî, el-Mucamu’l-evsat, h. sz.: 8433; Kenzu’l-ummal, h. sz.: 36367; Mecmau’z-zevaid, h. sz.: 8951, 12043).
A hadíszban szereplő szavak szótári jelentései a következők:
– NAKISIN:
Akik megszegték a kalifának tett hűségesküt.
– KASITÎN:
Akik eltérnek az igazságtól és a jogtól.
– MARIKIN:
Hitehagyottak
– Kik ők, azt Bediüzzaman Said Nursi úrnak a következő szavaiból tudjuk meg:
„Hiteles forrásból származó átirat szerint, Ali úrnak mondta:”
Meg fogsz küzdeni a hűtlenekkel, az igazságtalanokkal és a lázadókkal.
Hírül adta mind a Cemel-i csatát, mind a Sziffin-i csatát, mind a Haváridzs-i eseményeket.
(Levelek, Tizenkilencedik levél, Ötödik finom utalás).
Ugyanezt a leírást Ibn Asakirnél is megtalálhatjuk.
(lásd: Ibn Manzûr, Muhtasaru Târîhu Dimeşk – Dimeşk, 1402/1984/18/54)
Ahogy Bediüzzaman és İbn Asakir fenti kijelentéseiből is kitűnik;
– A Cemel-i csatában sokan, akik korábban hűségesküt tettek Ali ibn Abi Talibnak, mégis megszegték esküjüket és ellene harcoltak. Ezek voltak:
HIÁNYOS
‘dir.
– A Sziffin-i csatában Ali ellen harcoló Muavije-pártiak azért tértek el az igazságosságtól, mert az korábbi kalifák idejében érvényesülő igazságosságtól eltértek.
KASITÎN
Ahogy az kifejezésre lett juttatva. Az iszlám közösség egyetértése abban, hogy Ali a Siffin-i csatában igazat tett, míg az ellenfél tévedett, bizonyíték arra, hogy ez a nekik adott minősítés helyes.
-A Harúrában és Nehrevánban Ali kalifával harcoló haridzsik, Ali kalifa, Muávija kalifa és Amr ibn al-Ász kalifa vezetésével, a muszlimokat hitetlennek nyilvánították és sok muszlim megölését megengedettnek tartották, kétségtelenül.
MÁRIKÍN
csoportot hoztak létre.
Szunnita muszlimok
Nem tartották helyénvalónak a szahabák korabeli viszályokról beszélni.
Mivel a Cemel-i csatában a Paradicsommal megígért Zübeyr, Talha és Aise-i Sziddika is részt vettek, az Ahl-i Szünnet vel-dzsemáat ezt a háborút az iszlám jogtudósok véleménykülönbségének eredményeként értelmezi,
„Ali (ra) igazat mondott, a másik fél tévedett; de mivel ez egy jogi véleménykülönbség eredménye, megbocsátható.”
mondta.
(Nursi, Barla Lahikası, 178. oldal)
A tevék csatája
Ez egy jogértelmezési vita volt Ali (ra) és Aise (ra) között.
Oszmán kalifa (ra) meggyilkolásának megbüntetésében Ali kalifa (ra) az abszolút igazságosságot, míg ellenfelei, Aisa, Zubeyr és Talha (ra) a relatív igazságosságot követték. Ezen eltérő jogértelmezésükbe politikai viszály keveredett, ami elkerülhetetlenné tette a háborút.
Tiszta Igazság:
A közösségért nem lehet feláldozni az egyént.
Azt az álláspontot képviseli, hogy ha egy hajón kilenc bűnös és egy ártatlan van, akkor az a hajó nem süllyedhet el, és ez egyben a Korán igazságérzete is.
Viszonylagos Igazságosság:
Ez az az elv, miszerint az egyén joga feláldozható a társadalom javára.
Ezen a véleményen alapulva kilenc bűnös megbüntetése érdekében feláldozható egy ártatlan. Ez a felfogás azonban csak ott érvényes, ahol a szigorú igazságszolgáltatás nem alkalmazható.
Mivel a Hazrat Osman (ra) meggyilkolásában részt vevő csoportban ártatlanok is voltak, Imam Ali (ra) kalifaként nem tudta végrehajtani a megtorlást. Azt állította, hogy ez nem felel meg az igazságosságnak.
Az ellenzék pedig
„A tiszta igazság csak a két sejk idejében volt lehetséges, most már nem lehet alkalmazni. Ezért a társadalom nyugalmának érdekében meg kell büntetni ezt a csoportot.”
, a véleményüket védik. Tehát köztük egy ilyen jogi precedensbeli vita van. Amikor néhány álnok és zsidó is belekeveredik ebbe a vitába, a precedensbeli vita háborúvá válik.
Mivel a Cemel-i csatában mindkét félnek igaza volt, nem helyes róluk rosszat mondani. Az Ahl-i Szunna tudósai mindkét oldalon elesetteket a paradicsom lakóinak tekintik.
Belemenni abba, hogy ki a hibás és ki nem,
Mivel ez a viselkedés sértené a szahabák iránti szeretetet és tiszteletet, az összes szunnita tudós egyetértésben tiltotta meg az erről való vitát. A történelmi eseményekre való puszta rálátás és a valódi kép és a sors dimenziójának megértése nélkül ítéletet hozni veszélyes.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
