A pletykálkodóknak azt kell mondanunk, hogy „hallgass”?
Kedves testvérünk,
A kérdésben említett értelemben nem találtunk hadísz-beszámolót. Azonban a témával kapcsolatban a Próféta (béke legyen vele) a következőket mondta:
„Aki megvéd egy hívőt a rágalmazóval szemben, annak Allah a feltámadás napján egy angyalt küld, aki megvédi a testét a pokol tüzétől. Aki pedig rágalmaz egy muszlimot, azt Allah a feltámadás napján a pokol hídjainak egyikénél tartja fogva, amíg meg nem tisztul a bűnétől.”
(Abu Dawud, Edeb 41)
Egy másik hadíszban pedig a következőképpen van leírva:
„Aki megvédi testvérét a rágalmazóval szemben, az Istennek kedves lesz, és Isten megvédi őt a pokol tüzétől.”
(Ahmed b. Hanbel, Muszand, 6/461)
Heysemi a hadísz szanádját haszennek minősítette. (Mecmeu’z-zevaid, hno: 13177)
A hadíszekből kitűnik, hogy ha egy hívőnek a háta mögött rosszat mondanak, nem szabad hallgatnunk, hanem meg kell védenünk őt. A hívő védelmének célja az, hogy…
becsületét, tisztességét
védeni kell. Ez pedig úgy történik, ha mellette szólunk, vagy legalábbis nem engedjük, hogy róla pletykáljanak. A pletykálkodó muszlim testvérünket pedig a pletykálkodástól eltiltani is a muszlim védelmezésének a jelentésébe tartozik.
Pletyka,
valaki háta mögött olyan dolgokat mondani, amiket ha hallana, nem örülne neki, az azt jelenti, hogy a hibáiról beszélsz.
Ez egy erkölccsel kapcsolatos fogalom.
A Koránban,
„Ó, ti emberek!… Ne rágalmazzátok egymást! Vajon ki örülne annak, ha halott testvére húsát ennél? Eztől undorodtok. Akkor hát féljétek Allahot!”
(Al-Hujurat, 49/12)
A rágalmazás és a pletykálkodás a halott húsának evéséhez lett hasonlítva.
Pletyka,
ez a szeretetlenség és tiszteletlenség jele;
A rágalmazás nemcsak egy társadalmi bűn, amely szándékosan vagy akaratlanul is a muszlimok társadalmi megbecsülésének elvesztéséhez és becsületük csorbításához vezet, hanem egy olyan viselkedés is, amely a rágalmazó alacsony erkölcsi színvonalát, azt a tényt mutatja, hogy nem meri az emberek hibáit a szemükbe mondani, azaz gyávaságát.
Ezért az összes iszlám etikai szakértő a rágalmazást betegségnek tekinti.
(Gazzali, Ihja, 3/127-130)
Ennek megfelelően,
A rágalmazás hallgatása éppúgy tilos, mint a rágalmazás maga; a rágalmazót elhallgattatni és ezáltal egy muszlim becsületét megvédeni erkölcsi kötelesség.
Ha nem akadályozzuk meg a pletykálkodást, bűnrészessé válunk azzal, aki velünk pletykál. Mert a pletykálkodás folytatódhat, ha mi legalább úgy teszünk, mintha hallgatnánk. Aki tudatosan hallgatja mások pletykálkodását, az is…
a pletykálkodás bűntársa.
– Az első dolog, amit meg kell tennünk,
„Aki hallja, hogy muszlim testvérét rágalmazzák, és hatalmában állna megvédeni őt, de nem teszi, azt Allah megalázza ezen a világon és a túlvilágon.”
(Camiu’s-Sağîr, sz.: 8489)
a szent hadíszra való emlékezésnek kell lennie.
Ez a hadísz nemcsak az általunk hallott pletykákat foglalja magában, hanem azokat is, amelyeket a környezetünkben, a rádióban vagy a televízióban hallunk.
– Ha valaki a hátunk mögött pletykál, képzeljük magunkat a pletyka tárgyának a helyébe, és kérdezzük meg magunktól, hogy zavarna-e minket, ha rólunk is így beszélnének. Ha a becsületében megsértett embernek szomorúnak kell lennie, akkor szomorúnak kell lennünk, ha pedig meg kell védenie magát, akkor meg kell védenünk.
– Mélyen fel kell háborodnunk, és el kell viselhetetlenné válnia számunkra a pletykák hallgatása. Ha a pletyka tárgya a személyes barátunk, akkor feltétlenül szóbeli beavatkozást kell tennünk, meg kell védenünk a becsületét és el kell ítélnünk a pletykát.
– Ha a hallgatásnak súlyos következményei lesznek ránk nézve,
„kifejezve nemtetszésünket”
Azonnal el kell távolodnunk onnan. Ha rádióban vagy televízióban adják, azonnal ki kell kapcsolnunk.
– Ha nem tudjuk megakadályozni, akkor legalább ne hallgassunk rá. Sőt, bocsánatot kell kérnünk Allah-tól, amiért hallgattunk a pletykára, imádkoznunk kell a pletyka áldozatává vált személyért, és vigyáznunk kell arra, hogy ne ítélkezzünk elhamarkodottan a hallottak alapján.
Másrészről;
– Nem szabad elfogadni a pletykákat és a rágalmakat,
– Ne higgyük el, hogy valaki olyan, amilyennek mondják.
– Nem ellenőrizni az elhangzottakat,
– A pletykálkodó személynek tanácsot adni,
– A pletykálkodó embernek ezt a tulajdonságát nem szabad másokra átadni; ez is egy olyan erkölcsi tulajdonság, amellyel minden muszlimnak rendelkeznie kell.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
