Kedves testvérünk,
Buhari egyik elbeszélésében a következő áll:
„Allah, a Mindenható azt mondja: Az ember fia a sorsot (az időt) átkozva nekem okoz fájdalmat. Pedig én vagyok a sors (az idő) teremtője. Minden az én kezemben van. Én irányítom az éjszakát és a nappalt.”
(Buhári, Tefszír 45)
A Buhari-kommentátor Bedrüddin Aynî azt mondja, hogy a dzsáhilijja korában az arabok a csapásokat és a bajokat az időnek tulajdonították:
„A dzsáhiliyya-korszakbeli arabok egy része a dahrnak, azaz az éjszaka és a nappal körforgásának szitkozódtak. Mert ők nem hittek Istenben, és minden eseményt az időnek tulajdonítottak; azaz az események bekövetkezésének éjszakájának és nappalának. Azt hitték, hogy minden az idő parancsára történik. Íme, ők…”
Dehrikiek
úgy hívták.”
A kommentátor, Aynî, a következő magyarázatokkal folytatja:
„A Szent Próféta (béke legyen vele) ezen hadíszával azt akarta mondani, hogy senki se átkozza az időt, mert az idő nem az igazi okozó. Az okozó Isten. Amikor az időt átkozzátok, mert azt hiszitek, hogy az hozta rátok a csapásokat, akkor Istent átkozzátok. Mert nem az idő, hanem Isten hozza rátok a csapásokat. A Mindenható Isten…”
‘Én vagyok az időm’
azt mondta, hogy
„Én vagyok az idő ura.”
azt jelenti.”
(1)
Valóban létezett egy olyan csoport a Dzsáhilijja-korban, amely minden rosszat az időnek tulajdonított, és ők…
„Csak az idő öl meg minket.”
A (2) számmal jelölt szavakat idéző szent vers erre utal. Ez az elképzelés a történelem során a tagadó áramlatok között…
„Dehrilik”
Ezek az elemek az iszlám után is hatást gyakoroltak. Ezekben a hadíszekben az időt valódi cselekvőnek tekintve káromkodni tilos.
Ezzel apropóval érdemes megjegyezni a következőt: Időnként még egyes régi tudósok is panaszkodtak a korukról a könyveikben,
„az ég boltozatára”
Köveket dobáltak. Mert nem volt erejük bizonyos gonoszságokat elhárítani, és reménytelenségükben az időt és a sorsot átkozták. Ezek a panaszok nem azért hangzottak el, mert az időt tartották az igazi tettesnek, hanem mert az események nem az ő vágyaik és akaratuk szerint alakultak.
Ezért panaszkodnak néha a hívők is a sorsukra. Hiszen minden muszlim tudja, hogy az idő Istennek egy törvénye, egy teremtménye.
Források:
1. Umdetu’l-kari, 22:202.
2. Al-Dzsászija szúra, 24. vers.
További információért kattintson ide:
– Helyes-e az olyan kifejezések használata, mint a „átkozott sors!”?
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
