-Ha a vadászkutya beleharap a vadba (madárba), akkor az a vad ehető-e? (Ha a vad egy részét megeszi, mi a helyzet?) -A cápa ehető-e? (A Hanafi-szunnita jogrendszer szerint mi a helyzet?)
Kedves testvérünk,
Válasz 1-
A vadászat történhet kiképzett állattal, mint például kutyával, sólyommal, párduccal, héjával és sólyommal, vagy pedig olyan fegyverrel, amely sebez és öl, illetve csapdával, gödör ásásával, éles tárgyak, mint kés, kard és nád leszúrásával. Egy állat kiképzettnek minősül, ha ez a kiképzés vagy a megértés magasabb szintjével, vagy pedig hozzáértőktől való tanács kérésével bizonyítható. Mert az ilyen állatok kiképzési ideje az állat fajtájától függően változik. Nincs erre egy meghatározott idő. Ez az Imam Azam véleménye. A két Imam és Imam Azam egy másik véleménye szerint pedig a fogazott állatok kiképzettsége azzal bizonyítható, ha elengedésük után hívásra azonnal odaszaladnak.
A párducokhoz hasonló állatok taníthatóságát az is bizonyítja, hogy felhagynak a zsákmányszerzéssel és visszatérnek, ha hívják őket. Hiszen ezeknek az állatoknak a természetében mind a ragadozó ösztön, mind a menekülési hajlam benne van.
Nem megengedett a vadászat olyan állatokkal, mint az oroszlán, a tigris és a medve, amelyek nem taníthatók vadászatra, és a disznóval sem, amely teljesen tisztátalan.
Ha utólag kiderül, hogy egy vadászállat nem volt betanítva, például: ha egy betanítottnak vélt fogazatos állat a zsákmány húsából eszik, vagy ha egy patás ragadozó állat, miután el lett küldve, nem tér vissza, akkor a korábban és utólag elejtett állatok húsa tilos. Mert ebben az esetben az állat, amíg nem válik betanítottá, nem ehet a zsákmányból.
Ahhoz, hogy egy vadállat húsa fogyasztható legyen, a következő feltételeknek kell teljesülnie:
1) A vadászat során elejtett állatnak a mi vallásunk szerint ehető húsúnak kell lennie.
2) A vadász muszlimnak vagy a Könyv népeinek (keresztényeknek és zsidóknak) kell lennie, aki képes az állat levágására. Aki ismeri a Besmele-t (Allah nevében) és vadászati szándékkal cselekszik, annak a vadászata, még ha az egy gyermek, őrült vagy részeg is, megengedett. Azonban a zarándoklat (hajj és umra) idején, a szent hely (Harem) területén belül és kívül is, a muszlim által elejtett vad nem megengedett.
Hasonlóképpen, tilos a majusok, a bálványimádók vagy a hitehagyottak által elejtett állatok húsa is; ezeket nem szabad megenni.
3) A vadász a vadra lőve vagy az állatot elengedve ténylegesen vagy vélelmezetten el kell mondja a Besmele-t (Allah nevében). Ha a vadász elfelejti a Besmele-t, vélelmezetten elmondta. Ha a Besmele-t szándékosan hagyja ki, a vad húsa nem ehető, tilos.
(Imam Shafi’i szerint a Besmele kimondása nem kötelező, de elhagyása nem helyes.)
4) A leölt állatnak a vadász által okozott sérülés következtében kell elpusztulnia, mielőtt a vadász kezébe kerülne. Ha még él, mikor a vadász megszerzi, akkor el kell vágni a torkát.
5) A vadász köteles a vadat, melyet lőfegyverrel eltalált, vagy tanított vadászebével megfogatott és megsebesített, megállás nélkül üldözni, hogy még élve elkapja és elmetszhesse a torkát. Mert ha ez lehetséges, a puszta elmetszés nem elegendő. Ezért, ha egy ideig várakozik, vagy mással foglalkozik, és a vad eltűnik a szeme elől, majd odamegy és holtan találja, a húsa nem ehető. Mert ebben az esetben elképzelhető, hogy más okból halt meg. De ha azonnal odamegy és a vadat sebesülten, de már holtan találja, a húsa ehető. Ebben az esetben a puszta elmetszés elegendőnek minősül.
6) A vadászkutyákhoz hasonlóan kiképzett, fogazott vadászállatoknak soha nem szabad a zsákmányuk húsából enniük. Ha ezek a ragadozók a zsákmányukat széttépik és a húsából esznek, akkor a levadászott állatok húsa már nem ehető.
Eszerint, ha a kutya a levadászott állat húsából evett, akkor annak a zsákmánya nem ehető.
Válasz 2-
A Koránban az áll, hogy a tengerből származó ételek megengedettek (al-Máida, 5/96; al-Fátir, 35/12). A Próféta is azt mondta: „A vize tiszta, és ami benne elpusztul (a döglöttje), az is megengedett” (Abu Dawud, Taharet 41).
Mindazonáltal az iszlám felekezetek eltérő értelmezéseket adtak a fent említett igehelyek és hadíszok konkrét esetekre való alkalmazásában.
Eszerint: Minden halfajta a vallási felekezetek szerint halal (megengedett), de a kagyló, a tintahal, a rák és a garnéla a Hanafi felekezet szerint nem halal, míg a másik három felekezet szerint halal.
A kérdésében említett cápával kapcsolatban nincs érvényben semmilyen tilalom. (Török Vallásügyi Igazgatóság)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
