– Birgivi imám kijelentése: „Ó, Uram, ne vond meg tőlem a kegyelmedet!” – ez káromlás! A nagy jogtudósok ezt mondták és leírták a könyveikben. Mert a „diriğ” szó azt jelenti: megvonni, visszatartani, megtagadni. Allah mentes a fösvénységtől. Ehhez hasonlóan, Allahhoz nem illő tulajdonságokat mondani káromlás – mondták. Vannak olyan imák, amelyek káromlást jelentenek.” (Birgivi Végrendelete, Kadızâde kommentárja; 1988) Mi az oka ennek a kijelentésnek?
Kedves testvérünk,
– Itt eltérő vélemények lehetnek:
„Uram, ne vond meg tőlem a kegyelmedet!”
kifejezéséből
Ha azt a következtetést vonod le, hogy Isten zsugori,
Ez kétségtelenül istenkáromlás.
– Ezzel szemben, ezzel az imával
„Annak ellenére, hogy nem érdemeljük meg, mégis Allah végtelen irgalma.”
– saját kegyelméből
– ne tagadja meg tőlünk”
Nincs semmi kivetnivaló abban, ha valaki ezt akarja és így gondolja.
– Az iszlám hit szerint Allah azokat a milliókat, akik tagadják őt, örök kárhozatra, a pokolba veti, megfosztva őket irgalmától. Épeszű ember persze ezt nem…
„fösvénység”
nem fogja így jellemezni. Mert Allah nem tesz különbséget hívő és hitetlen, vallásos és vallástalan között.
ez az emberiségnek nyújtott számtalan áldás és ajándék az Ő végtelen irgalmának és nagylelkűségének bizonyítéka.
elegendő bizonyíték.
– Abu Dawud, Tirmizi és Beyhaki által elbeszélt hadíszban, a Próféta (béke legyen vele) által a temetési imában elmondott imák között
„Istenem! Óvj meg minket az ő fizetségétől!”
(az ő halála miatt elszenvedett megpróbáltatásaink jutalmából)
ne fossz meg!
van egy imája is
(vö. Nevevi, el-Ezkar, 143)
Ezekből a kijelentésekből,
-dehogyis-
Felmerülhet az a gondolat, hogy Isten zsugori vagy igazságtalan lesz. De egyetlen józan ember sem gondolhatja, hogy ez az ima azt jelenti, hogy Isten zsugori, sőt, igazságtalan lehet. Az ilyen kifejezésekben…
„ellentétes értelem”
nem keresik.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról