– Van egy ellentmondás-állítás a Jónás-szúra 83. versével kapcsolatban, tudna erre válaszolni? Az állítás röviden így hangzik:
„A Jónás 10:83-86-ban található „Végül Mózeshez népéből csak néhány ifjú csatlakozott – mert Fáraó és a környezete attól féltek, hogy bajba kerülnek.” vers és az Áraf 7:120-126-ban található „A varázslók leborultak. Azt mondták: „A világok Urának hiszünk.”” versek között ellentmondás van. Az első versben Mózes népéből csak néhány ifjú hitt, míg a másikban azt mondja, hogy a varázslók leborultak. A népéből való ifjak Mózes népéből való ifjak. Így a 2. verssel ellentmondás jön létre.”
Kedves testvérünk,
Nincs ellentmondás a Jónás-szúra 83. verse és az Al-A’ráf-szúra 120-121. versei között. A szóban forgó versek fordítása a következő:
„Mózesnek a népéből csak egy kis csoportnyi ifjú hitt, mert féltek a fáraó és népének kínzásaitól. A fáraó ugyanis a földön hatalmaskodó volt…”
(egy diktátor)
és a mértéktelenek közé tartozott.”
(Jónás, 10/83)
„A varázslók pedig leborultak imádkozni.”
„Hiszünk a világok Uraban.”
mondták.”
(Al-A’raf, 7/120-121)
A témát néhány pontban fogjuk összefoglalni:
a)
A tudósok túlnyomó többsége szerint,
„a népéből való fiatalok egy csoportja”
A „ten” szóval Mózes népéből való személyekre utalnak.
(lásd Taberi, Razi, Beydavi, Ibn Aşur, a vonatkozó vers magyarázata)
– A Jónás-szúra 83. versét követő 84. vers.
„Mózes pedig így szólt: Ó, népem! Ha hisztek Allahban és alávetettétek magatokat Neki, akkor csakis benne bízzatok!”
A fenti idézet egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a hívő fiatalok Mózes népéből valók. Mert Mózes itt a hívőkhöz szól. Nyilvánvalóan, bár hittek, mégsem tudtak megszabadulni a fáraó félelmétől. Ezért Mózes vigasztalni próbálja őket és arra buzdítja, hogy bízzanak Istenben. Ezekhez a hívőkhöz szól…
„Ó, népem!”
Mivel így szólította meg őket, kétség sem férhet hozzá, hogy ők Izrael fiai.
– Tehát, a Jónás szúrában lévő versben
„Mózes népéből, néhány ifjút kivéve, senki sem tért meg az izraeliták közül.”
azt mondták.
Az A’raf szúrában pedig:
„A varázslók hite”
kiemelték. Úgy tűnik, a varázslók nem Mózes, hanem a fáraó népéből valók. Eszerint egy versben
„Izrael fiai közül néhányan hittek.”
azt mondja, egy másik versben pedig azt, hogy
„A fáraó népéből való varázslók hittek.”
Ezt mondták. Ebben ellentmondást keresni az józan ész génjeivel való játszadozást jelenti.
b)
Varázslók
-legyenek azok koptok vagy zsidók-
egymás között
független csoport.
A Koránban a történetek és események nem egyben, hanem a szövegkörnyezetnek megfelelően, különböző versekben, eltérő szempontokból és részletekben kerülnek elbeszélésre. Ennek legékesebb példája Mózes és az izraeliták történetei.
A mi témánkban is ugyanezt a bölcsességet követve, ugyanezt a stílust alkalmaztuk. Ugyanannak az eseménynek, azaz Mózes botjának csodájának az emberek hitbeli helyzetére gyakorolt hatását írtuk le. Egy helyen pedig Mózes botjával bemutatott csoda hatásának mértékét akartuk szemléltetni,
„a varázslók hitéből, akik benne vannak a dologban”
említést tettek róla; máshol pedig a fáraó zsarnokságának mértékére hívták fel a figyelmet,
„A félelmük miatt rajta kívül csak néhány zsidó hitt benne.”
Ez van leírva. Hol itt az ellentmondás, az Isten szerelmére!
c)
Először is, köztudott, hogy a varázslók nem Mózes népéből valók. Ebből a szempontból – ahogy fentebb kifejtettük – egy versben a fáraó népéből való varázslók hitéről, máshol pedig Mózes népéből való néhány ember hitéről van szó, amivel a bemutatott jelenet különböző aspektusainak leírása, ábrázolása teljessé válik.
d)
Még ha a varázslókat Mózes népének tagjai közé sorolnánk is (ami szinte kizárt), akkor sem lenne ellentmondás. Hiszen, ahogy az imént is elmondtuk, a Korán versei nem mondanak ellent egymásnak, hanem kiegészítik egymást. Egy helyen Mózes népéből való (!) varázslók hitének erejéről van szó, mint az esemény egy részéről, míg máshol a fáraó legszörnyűbb zsarnokságáról, mint az esemény egy másik aspektusáról. Azonban, mivel a varázslók a legjobban tudták, mit jelent a varázslat, látták, hogy Mózes botja egy hatalmas csoda, és dacolva a fáraó kínzásaival, hitüket a halálukig hirdették.
Azonban a fáraó zsarnoksága olyannyira elviselhetetlen volt, hogy Izrael fiai közül csak néhány fiatalember maradt.
-az ő félelmében-
nyíltan nem tudta kinyilvánítani a hitét.
– Most, miközben e két versben említett két csodálatos helyzet bölcsességének megértése még várat magára, az, hogy valaki ellentmondást próbáljon találni köztük, mi mással magyarázható, mint a vakbuzgóság által elvakított éleslátás hiányával és az értelem elhomályosulásával?
e)
Ha, ahogy egyes tudósok mondják, abban az esetben, ha
„néhány fiatal”
Ha a „fiatalok” kifejezés alatt a fáraó népéből származó fiatalokat értjük, akkor nincs szó ellentmondásról.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
