– Van-e egy különleges kapu a paradicsomban, amelyen csak a tudományt tanuló diákok léphetnek be, és ha igen, mi a neve?
Kedves testvérünk,
A paradicsomnak nyolc kapuja van.
A hadíszok egyértelműen kijelentik, hogy „a Paradicsomnak nyolc kapuja van”.
(lásd Ibn Hádzser, VII, 28).
Abu Hurejre elmondja: A Próféta (béke legyen vele) azt mondta:
„
Aki Allah útján két dolgot költ el vagyonából, az a paradicsom kapuinál meghívást kap: „Allah szolgája! Ez a hely szép, lépj be innen!” Az imádkozók az imádság kapujánál kapnak meghívást. A dzsihád harcosai a dzsihád kapujánál. A böjtölők a Reyyan (vízivó) kapujánál. Az adakozók pedig az adakozás kapujánál.
Erre Abu Bakr
„Ó, Allah küldötte! Édesanyám és édesapám áldozatul legyenek neked! Mit kell tennie annak, aki azt akarja, hogy mindezeken a kapukon át hívják? Van-e valaki, akit mindezeken a kapukon át fognak hívni?”
kérdezte. A Próféta (béke legyen vele)
„Igen, remélem, hogy te is közéjük fogsz tartozni.”
így szólt.”
(Buhári, Böjt, 4).
Ebben a hadíszban,
négy ajtó
említve van:
Szalat (ima), Dzsihád (szent háború), Rejján (böjt), Szadaka (alamizsna/kötelező adomány).
Itt az iszlám alapelvek közül csak a zarándoklat nem lett megemlítve. Kétségtelen, hogy annak is van egy külön kapuja.
(Ibn Hajar, i.m.).
Három kapu marad, és ezek a következők: Azok kapuja, akik megbocsátanak az embereknek.
„A megbocsátók / A megbocsátás kapuja”,
egy hadíszban
„A mennyországnak van egy kapuja, és azon csak a megbocsátók léphetnek be.”
elrendeltetett.
(Ibn Hajar, i.m.).
És van egy olyan hely is, ahova a tevekkül népe jut be, akiknek nem lesz elszámolásuk és büntetésük.
„Eymen”
ajtaja.
A másik ajtó pedig,
Zikir
vagy a tudás kapuja. (uo.)
Összefoglalva:
A paradicsomnak nyolc kapuja van:
Ima, Dzsihád, Rajján, Szadaka (Zekát), Hádzs, Af, Ajmán (Jobb, áldott) és Zikr-Ilm kapuja.
Tehát, a tudósok,
TUDÁS
az ajtaján fog bemenni.
„Minden cselekedetnek van egy kapuja, amelyen át az, aki azt cselekedte, be lesz hívva.”
(Muszand, II/449)
A fenti hadíszből az derül ki, hogy minden cselekedetnek megvan a maga kapuja. A cselekedetek száma azonban sokkal több, mint nyolc. Ezért ezt a nyolc kaput a paradicsom külső, fő kapui utáni belső kapuként kell értelmezni. (Ibn Hacer, uo.)
A Paradicsomok az örök birtokok, országok és hazák, melyeket a Korán ígér azoknak, akik hisznek Allahban és tartózkodnak a gonosztól. Ebben a kérdésben a Korán és a Korán prófétája (béke legyen vele) szava a mérvadó.
„Azoknak, akik Allahnak engedelmeskednek, a Paradicsom ígértetett, melynek folyói alulról folynak, és ételei és árnyékai örökkévalóak.”
1
ezt parancsolja nekünk a Korán
Adn, Firdevs, Me’vâ és Naîm
Beszámol a paradicsomokról.
Ádéni Paradicsomok
,
A hívő férfiak és nők számára elkészített örök lakhelyek, melyekben folyók folynak, csodálatos paloták állnak, és Allah elégedettsége állandóan jelen van;2 ahol a türelmesek, az imádkozók, a zekátot és alamizsnát adók, a jót cselekvők és a rosszat elhárítók, akik Uruk elégedettségét keresik, szüleikkel, házastársaikkal és gyermekeikkel együtt lesznek, és az angyalok minden kapun belépve köszöntik őket;3 ahol mindent megtalálnak, amire vágynak;4 arany karkötőket viselnek, finom és vastag selyemből készült zöld ruhákat öltenek, és trónokon ülnek;5 mellettük pedig kortársaik, gyönyörű nők, akik szemeiket férjeikre szegezik;6 örök helyek ezek.
Firdevs Paradicsomai,
Azoknak, akik hisznek és jót cselekszenek, örök lakhelyük lesz a Paradicsom, ahol örökké fognak tartózkodni.7 Azoknak, akik alázatosan imádkoznak, akik elfordulnak a hiábavaló dolgoktól, akik megadják a zakátot, akik megőrzik a tisztaságukat, akik betartják a rájuk bízott dolgokat, akik betartják ígéreteiket, örök birtokuk lesz a Paradicsom, és ők lesznek annak örökösei.8
A Mennyei Paradicsom,
Azoknak, akik hisznek és jót cselekszenek, akik Allahot félik és Allah által adott javakból adakoznak, az lesz a végső céljuk; ahol Mohamed próféta (béke legyen vele) szeme látta, amit a szíve nem tagadott, és ahol Gábriel arkangyallal együtt a Sidrat al-Muntahában Allah létezésének hatalmas bizonyítékait látta.
(Ájet-ül-Kübrá)
tíz örökkévaló országrész, melyeket együtt látott.
Naím Paradicsomai
,
Azok, akik szívükben hűségesek Istenhez, belépnek majd oda, és egymásnak szemben ülnek majd trónokon, számtalan élelemmel és gyümölccsel lesznek megvendégelve, és fehér forrásból töltött kelyhekkel kínálják őket, melyek nem okoznak fejfájást, nem részegítenek, és örömet okoznak az ivóknak, és mellettük lesznek a nagy szemű, tekintetüket csak férjeikre szegező feleségeik;11 akik a jótékonyságban és a jócselekedetekben élen járnak;12 és akik a legközelebb állnak Istenhez, belépnek majd oda, és egymásnak szemben ülnek majd díszített trónokon, és halhatatlan ifjak járnak majd körülöttük, fehér forrásból töltött kelyhekkel, korsókkal, poharakkal, és gyümölcsökkel, melyeket ők maguk választanak, és madárhússal, melyet ők maguk kívánnak, és mellettük lesznek a gyöngyökkel ékes, gazella szeműek, és nem hallanak majd üres és bűnre vezető szót, csak üdvözletet.
„szia”
Olyan örök birodalmakról van szó, ahol a szót meghallják, tövis nélküli cédrusfák, lógó fürtű banánfák, hosszan elnyúló árnyékok alatt, zubogó vizek partján, kimeríthetetlen és nem tiltott gyümölcsök között, magas ágyakon örök lakomákon vesznek részt.
Ezek csupán a Korán paradicsomi verseinek egy párja. A Próféta (béke legyen vele) nyolc paradicsomról tesz említést, és például a tökéletes és teljes mosakodásról, a mosakodás végén…
„A hitvallás szava”
azoknak, akik elhozzák, azt ígéri, hogy a nyolc Paradicsom kapuján át tetszésük szerint léphetnek be.14
Bediüzzaman Hazretleri kijelenti, hogy a nyolc paradicsomi réteg mindegyikének a teteje az Arş-ı Azam, és megjegyzi, hogy a paradicsomban élők, bár a paradicsom különböző rétegeiben tartózkodnak, nem akadályozza őket semmi abban, hogy együtt legyenek, mert a paradicsom nyolc rétege fokozati szempontból egymástól magasabb rendű.15
A tudományt tanuló személlyel kapcsolatban,
Abu Dawud Szunájában a következő hadíszok szerepelnek röviden:
„A tudáshoz vezető út a paradicsomba vezető út.”
„Ahogy a telihold fényesebb a csillagoknál, úgy a tudósok is felülmúlják azokat a szerzeteseket, akik éjjel-nappal imádkoznak.”; „A tudósok a próféták örökösei.”
„Aki tudást kér, és az, aki tudja, nem tanítja meg, az a túlvilágon a pokol tüzével lesz megbüntetve.”
Tirmizi pedig a Szahihjében
„A tudás könyve”
A fejezetben olyan hadíszokra hivatkozik, amelyek a következő általános jelentéseket hordozzák:
„A tudás keresése a paradicsom kapuját nyitja meg.”
„Aki a tudás útján jár, az Allah útján jár, amíg erről az útról le nem tér.”
Ibn Mádzsa Szunájában, bár nincs „A tudás könyve” című fejezet, mégis egy nagyon fontos hadíszra bukkanunk ebben a témában:
„A tudás keresése minden muszlim számára kötelesség.”
16
Eszerint a valódi tudáskereső remélheti, hogy a paradicsom minden kapuján beléphet.
Lábjegyzetek:
1. Ra’d szúra, 13/35;
2. A bűnbánat szúrája, 9/72; Taha szúrája, 20/76; A sorok szúrája, 61/12; A bizonyíték szúrája, 98/8;
3. Ar-Ra’d szúra, 13/22,23,24; Al-Mu’min szúra, 40/8;
4. An-Nahl szúra, 14/31;
5. Kehf szúra, 18/31; Fátir szúra, 22/33;
6. Szád szúra, 23/52;
7. Kehf-szúra, 18/107;
A Hívők szúrája, 23/1-11;
9. Szúra (A leborulás szúrája), 32/16, 17, 18;
10. A Necm szúra, 53/11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18;
11. Száfát szúra, 37/40-49;
12. Az elhasadás szúrája, 82/13;
13. A Vakia szúra, 56/10-38;
14. Muszlim, Taháret, 6;
15. Szavak, 461. oldal.
16. İbn Mace, „Mukaddime”, 17, 224; I, 81 (Mısır, 1952). Egyéb forrásokért lásd: Kenzu’l-Ümmal, X, 131; 28651-29654.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
