– Miért kell minden tökéletességnek benne megtestesülnie?
– Miért ne tehetné őt istenné, ha valami hiányzik belőle?
– Ha valaki mindent megteremtett, az miért pont az iszlám vallásban szereplő Allah, és miért nem a kereszténységben szereplő Szentháromságban lévő több isten, vagy a judaizmusban szereplő Jehova?
Kedves testvérünk,
– Isten
, az igazi istent jelenti.
Az igazi Isten az, aki minden létezőt teremtett. Aki tehetetlen, az semmit sem teremthet. Aki nem képes minden teremtményt létrehozni, az sok szempontból nem lehet Isten.
Először is:
Az abszolút Isten az az Isten, akit minden létező imád. Aki nem teremtette meg az összes létezőt, az nem érdemli meg az imádatukat. Aki nem érdemli meg az imádatot, az nem lehet abszolút Isten.
Másodszor:
Az abszolút isten azt jelenti, hogy ő az, aki mindent teremtett.
„Minden tűnek szüksége van egy mesterre.”
A létező dolgokból kiindulva, látjuk, hogy minden létezőnek van teremtője. A végtelen hatalomnak a teremtéshez való szükségessége vitathatatlan igazság. Mivel egy gyenge teremtő nem tudná megteremteni mindezeket a létezőket, egy gyenge teremtő és egy gyenge isten fogalma ésszerűtlen. Hiszen a létező csodálatos dolgok csak végtelen hatalommal teremthetők meg. A gyenge pedig azt jelenti, hogy nem rendelkezik végtelen hatalommal. Ennek a logikai láncnak a végső következtetése: a gyenge nem lehet isten.
– Kiválóság
ÖRÖKKÉVALÓSÁG
‘nek a lényege. A tökéletesség ellentéte.
hiányosság
Teljesen ellentétes az örökkévalósággal. Ugyanis a hiányosságok a létrejött létezők sajátossága.
Lehetetlen, hogy az örökkévaló Isten létezésében utólagosan keletkezett hiányosságok legyenek.
Mert,
Az örökkévaló Isten.
‘ın létezése mentes a hiányos tulajdonságoktól, amelyek a később létezők sajátjai.
Mert a később kialakult tulajdonságok
Örökkévaló
nem létezhet a létezővel egyidejűleg.
Mert akkor az örökkévaló létezőben nem örökkévaló dolgoknak kellene lenniük, ami logikai ellentmondás.
Mert,
Az ellentétek egyidejű létezése lehetetlen;
Ahogy lehetetlen, hogy egy ember egyszerre legyen éjjel és nappal, úgy az is lehetetlen, hogy az örök létező magába foglalja az örökkévaló nem lévő tulajdonságokat.
Tehát azt a vitathatatlan igazságot kell elfogadni, hogy egy örök, tökéletes lény mentes az örök nem lévő, hiányos tulajdonságoktól.
– Egy műalkotás tökéletessége az alkotójának tökéletességére utal. Például az olyan csillag-szerű tudósokra, mint Imam Gazali.
„A létezőnél szebb univerzum nem lehetséges.”
A szóban forgó tökéletesség, kétségtelenül, a teremtő végtelen tökéletességéről tanúskodik.
Ezzel a lépéssel valójában minden filozófus elismeri a világegyetem teremtőjét.
„egy abszolút szépségű, tökéletes, hibátlan, transzcendens lény”
azt mondta, és az igazi vallások által elmondott igazságokban –
bár vannak benne apróbb pontatlanságok is –
egyesültek.
Mert ez egy olyan igazság, amit mindenki elismer. Mert:
„Az univerzum minden tökéletessége egy Fenséges Lény tökéletességének jele és szépségének megnyilvánulása. Talán az igazi tökéletességéhez képest az univerzum minden szépsége, tökéletessége és ragyogása csupán halvány árnyék.”
(lásd: Szólások, 620. o.)
– Valójában az összes égi eredetű vallásban az alapvető hitelvek, beleértve az Isten-fogalmat is, azonosak. A különböző vallásokban a hitelvekkel kapcsolatos eltérések csupán a részletezés és a magyarázat mélységében, azaz a tömör és részletes leírásban mutatkoznak meg. Az általános eltérések pedig a különböző vallási törvényeknek az „füruat” néven ismert, az istentisztelettel, a viselkedési szabályokkal és bizonyos jogi rendelkezésekkel kapcsolatos területeire vonatkoznak.
Ezért a zsidó és a keresztény vallásban, mint égi eredetű, igazi vallásokban, az Istenről való elképzelés nem különbözik az iszlám vallásban lévő Istenről való elképzeléstől.
A különböző vallásokban, különböző nyelveken kifejezett eltérő nevek és jelzők nem változtatják meg ezt a tényt. Például ezek a különböző megnevezések héberül, arabul, angolul és más nyelveken ugyanarra a jelentésre utalnak.
Azonban a Szentháromság-tan is ellentétes az igazi keresztény tanítással. Ezt a Koránból tudjuk.
„Bizony, akik azt mondják: »Allah a harmadik a háromból (három isten egyike)«, azok hitetlenekké váltak. És nincs más isten, csak egyetlen Isten. És ha (ezek a hitetlenek) nem hagynak fel azzal, amit mondanak, akkor…“
(ragaszkodva ehhez az álláspontjához)
„A hitetlenekre bizonyára szörnyű büntetés vár.”
(Al-Máida, 5/73)
A fenti versben ez a tény van hangsúlyozva.
– Összefoglalva,
A Könyv népe is hisz a mindenség teremtőjében, Allahban. De tévednek Allah tulajdonságait illetően.
Ebben a kérdésben a filozófusok egy jelentős része is hisz Istenben, akit transzcendens lényként mutatnak be, de tévednek a tulajdonságaiban.
Az iszlám vallás által elfogadott Allah az a szent lény, akit maga Allah mutat be a Koránban. Ezért ebben – az emberi félreértelmezésektől eltekintve – nulla a hibalehetőség.
Azonban a jelenlegi Tóra és Biblia sem állítja sehol sem, hogy az elejétől a végéig Isten kinyilatkoztatása lenne.
„A Könyv Népe vallási vezetője”
még az sem.
Ezért, józan ésszel nézve, a Koránban lévő
„Istenfogalom”
alapvetőnek kell lennie. Az ettől eltérő elképzelések pedig
„hibás”
meg kell, hogy viselje a bélyegét.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
