Kedves testvérünk,
A vonatkozó versek fordításai:
„Mózes így szólt: »Uram!«”
‘Nyugtasd meg a lelkem.’
Könnyítsd meg a dolgom.
Oldd fel a nyelvem csomóját.
Hogy jól értsék, amit mondok.
Kérlek, adj nekem valakit a rokonságomból, aki tud nekem segíteni.
A testvéremet, Harunt.
Erősítsem meg vele az erőmet.
Vedd őt is be a feladataimba.
Hogy téged bőségesen dicsőíthessünk.
És sokat fogunk rád emlékezni.
„Kétségtelenül látsz minket.”
(Táhâ, 20/25-35)
Ezekben az igehelyekben, elsősorban a Szent Próféta (béke legyen vele) és az egységes Istenbe vetett hitre felszólító összes hírnök számára azt az elvet hangsúlyozzák, hogy bármilyen körülmények között is, soha nem szabad elveszíteniük az Istenbe vetett bizalmukat. Ezt Mózes próféta (béke legyen vele) életéből vett példákkal szemléltetik.
Mózes (béke legyen vele) valóban aggódott a rábízott feladat súlya miatt, attól félt, hogy nem fogja tudni végrehajtani, de mégis Isten végtelen kegyelmébe menekült. Isten pedig tudatta vele, hogy kérései – a szívének megnyugtatása, elméjének megnyitása, feladatának megkönnyítése, nyelvének szabadsága és egy közeli segítővel való támogatása – meghallgatásra találtak, és a következő versekben emlékeztette őt arra, hogyan jutott el idáig.
(lásd Tâhâ, 20/37-41)
Mint ismeretes, az ima azt jelenti, hogy az ember Istenhez fordul, kéri, hogy teljesítse vágyait, és könyörög, hogy meghallgassa. Ebből a szempontból egy ima annál hatásosabb, annál illedelmesebb, annál ésszerűbb és annál elfogadottabb, minél jobban kapcsolódik az imádkozó problémáihoz, minél jobban egyezik vágyaival, és minél jobban képes kifejezni szándékát.
Kétségtelen, hogy mint mindenben, az imádságban is a legügyesebbek a próféták. Mózes próféta (béke legyen vele) imája is egy ilyen, kiváló tulajdonságokkal rendelkező kérelem.
Mózesnek (béke legyen vele) abban a helyzetben a leginkább arra volt szüksége, hogy a szíve és a lelke tágas legyen; egyrészt, hogy bölcs és meggyőző szavakkal tudjon szólni a hallgatóságához, másrészt pedig, hogy türelemmel és kitartóan tudja folytatni a tanítását az ellenállásuk ellenére is.
„Tágítsd ki a szívem!…”
imádkozott, hogy ilyen szükségletei legyenek kielégítve.
Hasonlóképpen, fellázadni egy zsarnoki fáraó ellen, aki istennek vallja magát, és egy új vallási felfogást hirdetni egy olyan ország uralkodói ellen, amely hatalmas hadseregekkel rendelkezik, kétségtelenül nehéz feladat. Íme, Mózes próféta (béke legyen vele),
„Könnyítsd meg a dolgom.”
azzal az imával, hogy Allah az Ő kegyelmével és nagylelkűségével segítsen neki egy olyan helyzetben, amelyet normál körülmények között lehetetlen lenne megoldani,
-nem az okok körében rejlő bölcsességével-
minden okon felül azt kérte, hogy végtelen hatalmával könnyítse meg a dolgát.
Mózes próféta (béke legyen vele) és a fáraó, valamint hívei közötti küzdelem nem a karddal, hanem a szó kardjával vívódott. Ezért ebben a lelki csatában a leginkább a szónoki képességre és a retorikai tehetségre, a nyelv/beszéd lövedékeire volt szüksége. Mózes próféta tehát arra törekedett, hogy a szó kardja éles legyen, a nyelvi íjból kilőtt szavak pedig pontosan célt érjenek,
„Oldd fel a nyelvem kötelékét, hogy megértsék szavaimat!”
imájával a könyörületes Úr irgalmának hajlékába menekült.
Tehát ahhoz, hogy a hallgató megértse és elfogadja a témát, az előadónak alaposan fel kell készülnie és kiválóan kell előadnia. A versből ezt a tanulságot levonni is fontos szempont.
– A mellkas tehermentesítésének is van egy célja
„a szív isteni fénnyel való betöltése”
Ez azt jelentheti, hogy az isteni fénnyel betöltött szív megnyugszik és bátorságot nyer. Ez egyben a szorongástól, a kedvetlenségtől, az aggodalomtól és a félelemtől való megszabadulást is jelenti.
– Mózes (béke legyen vele) nem általánosan kért segítséget, hanem részletesen. Először azt kérte, hogy tágítsák ki a mellkasát, majd azt, hogy könnyítsék meg a feladatát, mert az nagyon nehéz. Ebből azt érthetjük meg: az embernek Isten segítségét kell kérnie egy pozitív cselekedet végrehajtásához. Hinnie kell és tudnia kell, hogy a Mindenható Isten segíteni fog neki.
– Mózes (béke legyen vele) beszédében a dadogás, a nyelvi akadály megnehezítette a megértést. A „csomó” az a helyzet volt, ami megakadályozta a hallgatót a megértésben. Ezért a hallgatónak éppúgy fontos a megértés, mint a beszélőnek és annak, amit mond.
– Mózes (béke legyen vele) azért kérte ezt, hogy legyen valaki, aki jól beszél, akinek a szavait megértik, aki támogatja őt és megosztja vele a feladatát. Mózes (béke legyen vele) a Mindenható Istentől azt kérte, hogy Áront (béke legyen vele) küldje el prófétaként, hogy megerősítse őt.
Másrészt, be kell vonnia őt a munkájába. Egy muszlimnak tudnia kell, hogy képes-e megbirkózni a rábízott feladattal, ismeri-e a képességeit, tehetségét, alkalmasságát, és meg kell tennie a szükséges lépéseket. Szükség esetén segítőt kell maga mellé vennie. Másrészt, a testvér nem irigykedhet a testvérére, hanem fel kell ismernie a testvérében rejlő különbségeket, és ezeknek megfelelően kell kihasználnia őt.
– Mózes (béke legyen vele) miután kérte, hogy Isten távolítsa el a dadogását, hogy képes legyen közvetíteni az isteni kinyilatkoztatást, és hogy testvére, Áron, prófétává váljon, hogy segíthessen neki, azt is kérte, hogy Isten segítségével olyan biztonságos környezetben élhessenek, ahol szabadon gyakorolhatják vallásukat.
–
„Bizonyára te látsz minket.”
A kifejezés elsősorban egy ima és zikr (Allahra való emlékezés). Emellett azt is jelenti: segíts nekünk, vigyázz ránk, gondoskodj rólunk. Ismered a belsőnket és a viselkedésünket, és a szükségleteinket is. Ha imánk egybeesik a szükségleteinkkel, akkor megadod nekünk a szükséges segítséget.
Allah Mózes próféta (béke legyen vele) imáját közli velünk, és azt akarja, hogy mi is ehhez méltó életet éljünk:
„Ábrahámban és azokban, akik vele voltak, szép példa van számotokra.”
„Benneikben szép példa van számotokra, akik Allahhoz és az utolsó naphoz való eljutást remélitek.”
(lásd: Mümtehine, 60/4, 6)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
