1) Létezik-e olyan hadísz, amelyben Allah átkozza azt, aki a Házi Népe ellen olyat tesz, amit Ő tiltott? Ha igen, hiteles-e?
2) Aki Jazidre „szent” jelzőt használ, és az erényeiről beszél, az Isten által elátkozott lesz?
3) Mi a vélemény a Jézideknek való áldásmondásról?
Kedves testvérünk,
1)
A szóban forgó hadís pontos szövege és fordítása a következő:
Hét embert átkozok, és minden próféta is átkozta őket: aki Isten könyvéhez hozzátesz, aki Isten akaratát tagadja, aki Isten tilalmát megsérti, aki az én nemzetségemből azt teszi, amit Isten tiltott, aki az én szunnámat elhagyja, aki a zsákmányt önkényesen kisajátítja, és aki hatalmával gőgösködik, hogy azt, akit Isten megalázott, felmagasztalja, és azt, akit Isten felmagasztalt, megalázza.
„Hét ember van, akit én és minden imája meghallgatott próféta megátkozott.”
Aki Isten könyvéhez hozzátesz,
Aki tagadja/cáfolja Isten végzetét,
Aki megengedettnek tartja azt, amit Allah tiltottá tett,
Aki az én háztartásomból Allah által tiltott dolgot megengedettnek tartja,
Hadizsákmányból
(saját maga vagy mások számára)
aki szívességet kér,
…és aki a hatalmát arra használja, hogy megalázza azt, akit Allah felmagasztalt, és felmagasztalja azt, akit Allah megalázott…”
(lásd: Münavi, Feyzu’l-Kadir, 4/121, h.no: 4648)
A hadíszban említett
„Aki az én háznépemből Allah által tiltott dolgot megengedettnek tart.”
az alábbi kifejezésnek kétféle értelmezése van:
a) Aki az Ahl-i bejtnek tiltott dolgokat megengedettnek tartja.
Ezen értelmezés szerint,
Ahl al-Baitnak ártó
Aki ilyet tesz, az nagy bűnt követ el. De nem tudjuk, hogy ezt megengedettnek tartja-e. A hadíszban…
Átkozott legyen az, aki a halalnak engedélyt ad.
Mivel nem egyértelmű, hogy elfogadja-e, hogy az halal, akkor
Nem lenne helyes név szerint átkozódni.
b) Azok a közeli hozzátartozóim, akik az én családomhoz tartoznak, de Allah által tiltott dolgokat megengedettnek tartják.
Ezen értelmezés szerint azokra utal, akik, bár a Próféta (béke legyen vele) leszármazottai, mégis megengedettnek tartják azokat a dolgokat, amelyeket Allah tiltott.
(lásd: Münavi, ay)
2)
Konkrétan Yezidre vonatkozóan nem találtunk ilyen esetet.
„Ha egy gonosz embert dicsérnek, Isten haragra gerjed.”
Van egy ilyen értelemben vett hadísz.
(Gazáli, Ihjá, 3/160)
Azonban erről a hadíszról azt állítják, hogy gyenge.
(lásd: Tahricu ahadisi İhya, agy)
3)
A jezidákért imádkozni nem olyan, mint egy hitetlenért imádkozni, mert nem biztos, hogy ők hitetlenek.
Azonban, aki ok nélkül mond áldást Jezidre, az…
Ha azzal a szándékkal teszi ezt, hogy örömet szerezzen a háztartás tagjainak azzal, ami velük történik,
Nyilvánvaló, hogy Allah és az Ő Küldötte (béke legyen vele) nem elégedett ezzel a viselkedéssel, és természetesen ebben az értelemben…
nem megengedett.
Azonban még ha bűnös is volt, nincs akadálya annak, hogy az ember imádkozzon az irgalomért egy olyan emberért, aki hittel halt meg, mert hívő volt.
Valójában a témával kapcsolatos néhány vers fordítása a következő:
„Azok pedig, akik utánuk jönnek, azt mondják: Urunk! Bocsáss meg nekünk és az előttünk élt hívő testvéreinknek!”
(Al-Hasr, 59/10)
„Kérj bocsánatot magadért, és a hívő férfiakért és a hívő nőkért!”
(Mohamed, 47/19)
„Urunk! Bocsáss meg nekem, anyámnak, apámnak és minden hívőnek a számadás napján!”
(Ibrahim, 14/41)
Úgy gondoljuk, hogy Bediüzzaman Hazretleri egy hosszú levelében szereplő alábbi kijelentések is rávilágítanak témánkra:
„Előre kijelentem Önöknek, hogy a Risale-i Nur mestere és a Celcelutiye Kasidesében a Risale-i Nurra utaló jelzésekkel sok szálon kötődő, és az én hitbéli igazságaimban…”
Az én különleges mesterem Ali imám.
(kb.).És
Mondd: „Nem kérek tőletek érte semmiféle jutalmat, csupán a rokonság iránti szeretetet és az Ahl-i Beyt iránti tiszteletet.”
A [(Şura, 42/23)] vers értelmében az Ahl-i Beyt iránti szeretet a Risale-i Nur-ban és a mi utunkban alapvető fontosságú, és a vahhabizmusnak semmilyen formában sem szabad jelen lennie a Nur igazi tanítványaiban.”„De hát, ha már ebben az időben a hitetlenek és a tévelygők a viszályból hasznot húznak, a hívőket megzavarják és a vallási szertartásokat megrontják…”
Erős áramlatok vannak a Korán és a hit ellen; természetesen nem szabad megnyitni a viták ajtaját a részletekre vonatkozó, nézeteltérést okozó kérdésekben, amikor egy ilyen szörnyű ellenséggel állunk szemben.”
„A zsarnok Haccac, Jezid és Velid”
olyan alakoknak, mint a kelám tudományának nagy tudósa
Szadeddin-i Taftazani,
„Jezidet átkozni megengedett.”
azt mondta; de
‘Az átok kötelező.’
nem mondta
„Jó dolog, és jutalma van.”
Nem mondta. Mert aki tagadja a Koránt, a Prófétát és a szent beszélgetéseket az összes szahabával, az határtalanul gonosz. Most pedig sokan vannak, akik ilyenek. A vallásjog szerint egy embernek semmi baja nem lesz, ha nem emlékezik meg a kárhozottakról és nem átkozza őket. Mert a kárhoztatás és az átok nem olyan, mint a dicséret és a szeretet; ezek nem tartoznak a jócselekedetek közé.
Ha van valami baj, akkor még rosszabb…”
„Íme, most a rejtett álnokok, a vahhabizmus áramlatával, akik leginkább az iszlámot és a Korán igazságait hivatottak megőrizni és védelmezni, egy bizonyos számú tanárt megnyerve, az igazsághoz hű embereket azzal vádolják, hogy ők az aleviekkel szövetkeznek, és egymás ellen felhasználva őket, rettenetes csapást akarnak mérni az iszlámra. Te is írsz erről a leveledben. Sőt, te is tudod; a leghatásosabb eszközt, amit ellenem és a Risale-i Nur ellen felhasználtak, a tanárok körében találták meg.”
„Sőt, a híres szunnita és kelám tudományának nagy imámjai közül is…”
Szadeddin-i Taftazani
, megengedte Jazid és Velid elítélését és kárhoztatását,
Szajjid Saríf Dzsordzsáni
Ahogy az Ahl-i Sunnet ve’l-Cemaat tudósai mondták:
„Bár Jazid és Velid zsarnokok, kegyetlenek és bűnösök voltak; de az, hogy hitetlenül haltak meg, rejtett dolog. És mivel ez nem bizonyos mértékben ismert, ha nincsenek erre vonatkozóan egyértelmű szövegek és bizonyítékok,…”
mivel fennáll a lehetősége, hogy hittel távozik, és a megbánásnak is van esélye
Nem átkozunk meg egyetlen konkrét személyt sem. Talán
Isten átka legyen az elnyomókon és a képmutatókon!
(Allah átka legyen a zsarnokok és a képmutatók felett!)
Általános címkével átkozni szabad. Egyébként káros és felesleges.
így válaszoltak Sadeddin-i Taftazanînek.”
(lásd: Emirdağ Lâhikası-I, 204. oldal)
További információért kattintson ide:
– Mit gondoljunk Muávija (ra) fiáról, Jazidról?
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
