– Két furcsa kérdés a hitről:
1) Első kérdésem: Körülbelül 1,5-2 évig tartó időszakban meggyőződésemmé vált, hogy az iszlám az igaz vallás (korábban is hittem benne). De a kérdésem az, hogy például a Korán fordításában két vers mintha ellentmondana egymásnak, és ez a magyarázatok révén oldódik fel.
– Nem fogadják el azokat a hamisításokat, amelyeket a Bibliában és a Tórában találtunk, és amelyeket a könyvünkben egyértelmű ellentmondásokként és bizonyítékként mutatunk be. Azt mondják, hogy olvassuk el az ő magyarázataikat, mert náluk nincsenek ellentmondások.
2) Második kérdésem pedig ez: Mivel muszlim vagyok, a Koránban vannak olyan nehéz, látszólag félreérthető részek, de én, anélkül, hogy feladtam volna a hitemet, mélyebbre ástam magam, és meggyőződtem arról, hogy igazam van, és a hitem helyes. A kérdésem az, hogy egy nem hívőnek, vagy egy másik vallású embernek könnyű-e a Koránra hittel, azaz Isten szavaként tekinteni?
– Mert Bediüzzaman Said Nursi először a hit szemével, majd a hitetlenek szemével néz a Koránra, és azt mondja, hogy a hitetlenek szemével nézve a Korán fénye mintha elhalványult volna.
– Ha ez így van, akkor a hitetlenek hogyan fogják megérteni a Korán igazságát?
Kedves testvérünk,
Válasz 1:
Amikor szem elől tévesztjük a lényeget, a dolgok egy ördögi körbe kezdenek forogni.
A legfontosabb kérdés,
A Tóra, a Biblia és a Korán isteni eredetének megállapítása a cél. Ennek megállapítása nélkül a kérdésben felvetett érvelés nem vezethet megbízható következtetésre. Mert ezzel az érveléssel már eleve a Szentírást és a Koránt egy kalap alá veszi.
– Először is, azt kell tudnunk, hogy a jelenleg birtokunkban lévő Tóra és Evangéliumok nem kizárólag isteni kinyilatkoztatásból származnak. Aki a Tórára néz, és van benne némi jóindulat, az látja, hogy a könyvnek kb. 80-90%-a mások által írt történelmi feljegyzés.
– Elferdített,
Tehát, ha egyértelmű példát kellene adni arra, hogy megváltoztatták, kiegészítették, hozzáadtak és elvettek belőle; a Tórában szereplő Lót története minden szempontból ellentmondásokkal teli, hamisított történet, amely nem fér össze a prófétai méltósággal. Egy olyan történet, amely azt meséli el, hogy a perverz homoszexuális kapcsolatok elterjedése a társadalom pusztulásához vezet, maga is perverz, vérfertőző (incestuózus) családi szexuális kapcsolatokat mutat be, és ártatlannak tünteti fel az ehhez vezető utat, Lótot és a pusztulástól megmenekülő, tiszta lányait pedig undorító módon ábrázolja; ez egy olyan hamisítás, amelyet lehetetlen eltitkolni.
(lásd: Biblia, Teremtés 19/30–38)
A birtokunkban lévő négy evangélium
viszont,
az, hogy több tucat megírt könyv közül lettek kiválasztva, és a szerzőik ismertek,
ezzel kizárta annak a lehetőségét, hogy ezek teljes mértékben kinyilatkoztatásból származnak. Egyébként a keresztények sem állítják, hogy ezek Jézusnak szóló kinyilatkoztatások lennének.
Válasz 2:
Bediüzzaman azt mondja, hogy:
A tévelygésben való vergődés nem vezet az igazsághoz.
Először is, a módszernek, amit az igazság eléréséhez követni kell, szilárdnak kell lennie. A „Beszélgetés az ördöggel” nem azt mondja, hogy az emberek higgyenek a Koránban, aztán nézzék meg. Hiszen ha már hisznek, akkor nincs probléma.
A fenti kijelentés azt jelenti, hogy a Koránra nézve, annak jelenlegi formájában, Isten könyveként kell tekintenünk, és meg kell próbálnunk megtalálni az igazságot. Ugyanis lehetetlen azt állítani, hogy a Korán „sem Isten szava, sem emberi szó”.
Ennek megfelelően, amikor az ember a Koránt igyekszik megismerni, nézőpontját semlegesen, objektíven kell beállítania. Itt a semlegesség nem azt jelenti, hogy a Koránt magára kell hagyni, hanem azt, hogy azt a birtokos védelme alatt kell tartani (
akié jelenleg a hírnév, azé a hatalom is)
nincs semlegesebb álláspont, mint a tartózkodás.
Mint látható, itt.
„Először higgy a Koránban, aztán gyere és vitatkozzunk.”
Nincs ilyen kijelentés. Ellenkezőleg, a Koránnak az a célja, hogy egy semleges teret teremtsen a vitához.
„Isten szava”
feltételezéséből kell kiindulni. Ugyanis, a Korán látszólagos birtokosa, Mohamed próféta (béke legyen vele),
„Ez a könyv nem az enyém, hanem Allahé.”
így derült ki.
Így hát a felek bizonyítékokat terjeszthetnek elő, hogy alátámasszák vagy cáfolják ezt az állítást.
Természetesen, ezt a gyémántot, amely legalább negyven szempontból csodálatos módon van rögzítve a legfelsőbb trónhoz, onnan kiszabadítani eddig sem volt lehetséges, és ezután sem lesz az.
– A történelem során a zsidó és keresztény tudósok ezrei, azaz a Könyv népe, a Koránt elismerték és hittek benne, ami egy-egy bizonyíték arra, hogy a Korán Isten szava.
– Még ma is, Nyugaton naponta talán százak térnek át az iszlámra. Ezzel szemben szinte elképzelhetetlen, hogy egy muszlim a maga eszével és tudásával egy másik vallást válasszon.
– Tehát nem csupán arról van szó, hogy a szent iratokban lévő ellentmondásokat értelmezésekkel korrigáljuk. Vannak olyan történetek, mint például az első válaszban említett Lót próféta története, amelyeknek semmilyen védhető oldala sincs. Egy nyugati tudós,
Mouris Bukay
-nak / -nek
„A Biblia, a Korán és a Tudomány”
Az a tény, hogy művében rámutat a Korán, a Tóra és az Evangéliumok közötti különbségekre, és elismeri a Korán hitelességét, míg a többi esetében hamisításokról beszél, fontos üzenet a méltányos gondolkodásúak számára.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
