–
A Korán legkorábbi írásaiban gyakran szerepelnek a Lím (mím), Lám, Há kifejezések; mit jelentenek ezek?
Kedves testvérünk,
A Koránban, a huszonkilenc szúrában, az ábécé betűinek számával megeşezően
szétválasztott betűk
van.
Elvágott betűk,
A szúra elején elszórtan, két-három betű együttesen vagy önállóan írt betűk találhatók. Ezeket a betűket olvasáskor is egyenként, nem pedig egy szóként olvassák.
Elvágott betűk
A Koránban a következő helyeken szerepelnek:
Hat szúrában szerepel az „elif-lám-mím” szókapcsolat.
Ezek a következők: Bakara, Âl-i İmrân, Ankebût, Rûm, Lokman és Secde szúrák. Az Â’râf szúrában is
„Elif-lâm-mîm-sâd”
található.
Öt szúrában szerepel az „elif-lâm-râ” szókapcsolat.
Ezek a Jónás, Húd, József, Ábrahám és al-Hidzsír szúrák. A Ra’d szúrában is…
„elif-lâm-mîm-râ”
van.
Hat szúrában szerepel a „há-mím” szó.
Ezek a következők: Mü’min, Fussilet, Zuhruf, Duhân, Câsiye és Ahkaf szúrák. A Şûrâ szúrában is
„há-mím-ájn-szín-káff”
található.
Továbbá, a Şu’arâ és Kasas szúrákban
„tá-szín-mím“
A Neml szúrában
„tá-szín“
Mária szúrában
„káf-há-já-ajn-szád“
a Taha szúrában
„tá-há“
A Yâsîn szúrában
„jâ-szín“,
A Szád szúrában
„szád“
Káf szúrában
„káff“
, a Kalem szúrában is
„nûn”
tartalmazza a(z) betűt.
A Huruf-u mukattaa betűk bölcsessége és tulajdonságai röviden a következők:
1.
Ezek a betűk a Korán csodálatosságát és csodálatos voltát bizonyítják. Vagyis, ahogy a Koránba a kinyilatkoztatása óta egyetlen emberi kéz sem nyúlt bele, úgy a jövőben sem fog. Ráadásul a Koránnak még egyetlen betűjét sem lehetett és nem is lehet utánozni.
2.
Ezek a betűk isteni kódok. Az emberi elme nem képes megérteni a jelentésüket. Ennek a kódnak a kulcsa kizárólag a mi Prófétánknál (béke legyen vele) van. Tehát ezeknek a betűknek a jelentését csak a mi Prófétánk (béke legyen vele) ismeri és érti meg tökéletesen. Ez pedig annak a jele és bizonyítéka, hogy a mi Prófétánk (béke legyen vele) rendkívül magas intelligenciával és felfogóképességgel rendelkezett.
3.
A Mindenható Isten e betűkkel bizonyos lelki jeleket is adott némelyik hűséges szolgájának. Vagyis…
„
A beavatottak, a kutatók a lelki utazás és fejlődés során sok rejtett jelre bukkantak bennük.
A kommentárokban már eleve bizonyos jelentéseket tulajdonítanak ezeknek a betűknek, a kommentátorok pedig…
„Ez a jelentése.”
Nem mondták ki, csupán utalásokat tettek, mintha értelmezni akarnák. Például az elif-lâm-mîm-re.
„Elif – Allah”, „lám – Gábriel”, „mím – Mohamed”
megadták az értelmét. Vagyis,
„A Korán, Allah által, Gábriel (as) közvetítésével Mohamednek (asm) lett kinyilatkoztatva.”
letöltve.1
A Huruf-u muakattaa-nak mind az olvasásának, mind az írásának számos anyagi és szellemi hatása és haszna van.
Abdullah bin Mes’ud (ra) által elbeszélt hadíszban a Próféta (asm) a következőket mondta:
„Aki Allah könyvéből egy betűt olvas, annak egy jutalom jár. Minden jutalom pedig tízszeresére növekszik.”
‘Elif-lám-mím’
nem azt mondom, hogy egy betű; az ‘elif’ egy betű, a ‘lâm’ egy betű, a ‘mîm’ is egy betű.”
2
Bediüzzaman Hazretleri a Huruf-u mukattaa egyik fontos jellemzőjét a következőképpen fogalmazza meg (a lényeget megragadva):
„Ezek a betűk, ha elolvassák vagy leírják őket, úgy hatnak, mint egy gyógyír, és sok más célra is hasznosak.”
3
Lábjegyzetek:
1. İşârâtü’l-îcâz, 32-35. oldal.
2. Tirmizi, Sevabü’l-icâz, 32-35. o.
3. Látif Nükteler, 35. oldal.
(lásd: Mehmed Paksu, Problémák és megoldásaik – II)
* * *
A témával kapcsolatban javasoljuk, hogy olvassa el ezt a cikket is:
A Koránban 29 szúra elején található 14 szótagot tartalmazó, ismétlődésekkel együtt 78-ra rúgó egyedi betűkkel rendelkező szúrák és versek híres neve „Huruf-i mukatta’a”. Ebben a rendszerben szereplő szótagoknak…
„az elvágott betűk”
(1) vagy
„egyedi betűk”
(2) állítják.
A témával kapcsolatos egyes tudósok véleményei
Mint sok más kérdésben, ebben is a tudósok véleménye eltért, és ez a sokféleség az idők során csak fokozódott. Ezért itt csupán néhány, eredetinek tartott nézetet fogunk példaként bemutatni, pusztán a szemléltetés kedvéért:
Ibn Abbászról származó egy elbeszélés szerint az egyes betűk közül az Alif Allahra, a Lám Gábriel arkangyalra, a Mím pedig Mohamed prófétára (béke legyen vele) utal. (3) Ibn Dzsáir at-Tabarí, miután különböző tudósok eltérő véleményeit ismertette,
„A tudósoknak az egyes betűkkel kapcsolatban tett eltérő véleményei mind helytállóak lehetnek; ezen eltérő jelentéseik mellett kétségtelen, hogy ezek a betűk az ábécé szerinti számszaki értékük révén is bizonyos igazságokra utalnak.” (4)
Figyelemre méltóak az olyan átfogó kijelentései, mint például ez.
Abu’l-Aliye is, egy hadíszra hivatkozva, azt állította, hogy a szúrák elején található betűk az abdzsed-számrendszer segítségével különféle eseményekre utalnak. Szerinte ez a rendszer eredetileg a Könyv népe által használt rendszer volt. Azonban az abdzsed annyira elterjedt az arabok között, mint más népeknél, hogy már az arab irodalom részének tekinthető. Az olyan szavak, mint „Miskat-Sıccil-kıstas”, az abdzsed-számrendszerhez hasonlóan, már az arab irodalomhoz tartoznak. (5) A fent említett kommentátor szerint a 29 szúra elején található egyedi betűk mindegyike feltétlenül Allah egy nevének kulcsa, és egyben az emberre vonatkozó próbatételek, mint a jótétemények és a csapások, kódja. Például: az Elif Allah nevének kulcsa, a Lám a Latíf névnek, a Mím pedig a Mecíd névnek. Továbbá az Elif Allah áldásaira (nimet), a Lám az Ő kegyelmére, a Mím pedig az Ő dicsőségére (mecíd) utal. Az Elif egy évre, a Lám harminc évre, a Mím pedig negyven évre utal. (6)
Kutrup és Ferra tudósok szerint ezekkel a betűkkel a Korán kihívást intézett az arabokhoz: „Íme, az általam használt kifejezések ugyanazokból a betűkből, ugyanabból az anyagból készültek, mint amiket ti is használtok. Ha azt állítjátok, hogy ez emberi szó, akkor itt a kihívás!” – és elnémította ellenfeleit. (7)
Néhány tudós, mint Rabi b. Enes, szerint ezek a betűk az abdzsed-számítással sok igazságra utalnak. Szerintük a 29 betű mindegyike Allah gyönyörű neveinek egy-egy kulcsa, áldásainak és próbáinak egy-egy titka, és a nemzetek történelmi színpadán való életüket és halálukat jelző kódok. (8)
Muhammed b. Ali (Hakim-i Tirmizi) szerint az egyes betűk a szúrák, amelyek elején állnak, egyfajta összefoglalóját tartalmazzák. E titkot azonban a prófétán és a szenteken kívül senki sem tudja teljesen megérteni. A Korán, figyelembe véve az emberek eltérő képességeit, ezt az összefoglaló információt a megfelelő szúrákban részletesen is kifejti, hogy ők is megérthessék. (9)
Bediüzzaman véleménye a témával kapcsolatban:
Bediüzzaman a „Négy értekezésben” foglalkozott az egyes betűkkel.
Első fejezet:
A huszonkilenc szúra elején található egyedi betűk egy csodát tükröznek. A csoda pedig egy olyan fény, amely a gyöngyök finomságú, aprólékos retorikai nüanszok ragyogásából áll. (10) Alább e fénynek néhány sugara kerül bemutatásra.
Számok terén egy csipetnyi csoda.
A szótagokat jelölő betűk száma
-kivéve az (elif-i sakine)-t-
28 betű van. A Korán e betűk felét említi, a felét pedig elhagyja.
A Koránban említett betűk gyakrabban fordulnak elő, mint az emberek által elhagyott betűk. Például: A leggyakrabban ismétlődő betűk között a legkönnyebben kiejthetőek is szerepelnek.
„elif lam”
ezek a betűk.
A Korán a benne használt betűket a szótagok számának megfelelően szétosztotta szúrákra.
A Korán a mássalhangzók (mehmuse, mechure, şedide, rahve, müsta’liye, münhafida, müntabika, münfetiha) mindegyik fajtájából a felét használta fel.
A Kalkala, a Zelleka-hoz hasonlóan, a nehéz hangokból keveset, a könnyű hangokból pedig sokat vesz át az egyetlen számú csoportból.
A Koránnak ez a felosztása az 504 (11) lehetőség közül lett kiválasztva. A fent említett felosztáson kívül semmilyen más módon nem lehetséges ilyen kiegyensúlyozott és pontosan felezett elosztás. Aki nem tudja élvezni ezeket a csodálatos jelenségeket, az önmagát kellene elítélnie. (12)
A szótagok elosztása a Koránban
Zelleka betűi:
Összesen 6 darab van: Ezeknek kétharmada el lett véve. Az elvettek:
„Rı-Lam-Mim-Nun”
, amiket nem vettek át: „Be-Fe”
Gégehangok:
6 betűs, és kétharmada már fel lett használva. A felhasznált betűk:
„Há-Ájn-Hé-Hemze”
, amiket nem vettek át: „Gayın -Hı”
Ahogy Kádí Bejdáví is mondta, ezek a betűk annyira elterjedtek, hogy kétharmaduk át lett véve.
Véleményünk szerint a felosztás itt is a pontozott és a pontozatlan betűk között történt. A torokhangok közül a pontozott két betű nem lett kiválasztva, míg a pontozatlan négy betű igen. Mert a pontozatlanok könnyebbek.
Nem torokhangúak:
Összesen 22 betű van. Ezek közül 10-et vettek ki, és a két ellentétes csoportból 14 betűt használtak fel. A kiválasztott betűk: „Rı-Sin-Sad-Tı-Kaf-Kef-Lam-Mim-Nun-Ye”.
Mehmuseler:
Tíz betű van, és a felét vették el. Az elvett betűk: „Sin-Ha-Kef-Sad-He”, a megmaradtak: „Fe-Se-Şm-Hı-Te”. E betűk közül öt pontozott, öt pedig pontozatlan. A Korán ezt is megfelezte, és csak az öt pontozatlan betűt vette át.
Megjegyzések:
18 betűből a fele lett kiválasztva. A kiválasztott betűk: „Hemze-Mim-Lam-Ayın-Rı-Tı-Kaf-Ye-Nun”, a ki nem választott betűk: „Be-Cim-Dal-Zel-Ze-Dad-Zı-Gayın-Vav”. Mint látható, összesen 14, egymásnak ellentétes, zöngés és zöngétlen betű lett kiválasztva, ami a szótagok betűinek a fele.
Sefevidák:
Kettő van belőlük. Az egyiket elfogadják: „Mim”, a másikat nem: „Be”.
Seddiek:
(Kemény mássalhangzók) 8 van, és a felét vettük. A kiválasztottak: „Hemze-Tı-Kaf-Kef”, a nem kiválasztottak: „Be-Te-Cim-Dal”.
Kényelmes székek:
(A lágy hangokból) 20 van, és a fele lett kiválasztva. A kiválasztottak: „Ha-Rı-Sin-Sad-Ayın-Lam-Mim-Nun-He-Ye”, a nem kiválasztottak: „Se-Hı-Zel-Ze-Şın-Dad-Zı-Ğayın-Fe-Vav”. A lágy és kemény hangokból is 14 lett kiválasztva.
Egyetértők:
(Zárt betűk) Négy van belőlük, és a fele lett kiválasztva. Kiválasztottak: „Tı-Sad”, nem kiválasztottak: „Dad-zı”.
A szétnyílók:
(Nyílt betűk) 24 van, és a fele lett kiválasztva. A kiválasztottak: „Elif-Ha-Rı-Sin-Ayın-Kaf-Kef-Lam-Mim-Nun-He-Ye”, a ki nem választottak pedig: „Be-Te-Se-Cim-Hı-Dal-Zel-Ze-Şın-Ğayın-Fe-Vav”. Ezekből a két ellentétes csoportból összesen 14 betű lett kiválasztva.
Műszakiak:
7 betűből áll. A felvettek: „Kaf-Szád-Tı”, a nem felvettek: „Hı-Dád-Zı-Ğayın”.
Münhafidák:
21 betű van, de ezek közül csak 11-et használnak.
Átvett tételek:
A „Hemze-Lam-Mim-Rı-Kef-He-Ye-Ayın-Sin-Ha-Nun” betűk lettek kiválasztva, míg a „Be-Te-Se-Cim-Dal-Zel-Ze-Şın-Fe-Vav” betűk nem. Mindkét csoportból összesen 14 betű lett felhasználva.
Kalkalálék:
Öt van belőlük. A felvettek: „Kaf-Tı”, a fel nem vettek: „Be-Cim-Dal”. (13)
Bediüzzaman szerint – ahogy korábban is említettük – a 78 betűből álló 14 alakzatnak ez a fajta felosztása csupán az 504 lehetséges eset egyikének a kiválasztása. Ez a szám is osztható 7-tel. 504 = 72 x 7 = 36 x 14
Második fejezet:
Ebben a témában van néhány érdekesség:
Az egyes betűkben megfigyelhető furcsaság (szokatlan forma) arra utal, hogy ezek a betűk valami nagyon furcsa és különleges dolognak az előjelei és felderítői. Ennek a stílusnak nagy hatása van a hallgatóságra.
Sûrelerin başındaki tekil harflerin takti’ ile okunması ve ilgili harflerin isimlerinin szótagolása, onların kaynağına işaret eder. Böylece Kur’an, muhaliflerine adeta „Benim kullandığım malzeme önünüzde de mevcut. Öyleyse neden ortaya çıkmıyorsunuz?” diyerek meydan okuyor.
Ezeknek a betűknek szótagokba rendezésével,
„Nem ismerjük a Koránhoz hasonlóan a korábbi népek történelmét, elbeszéléseit és a világegyetemmel kapcsolatos igazságokat ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben vitába szálljunk vele.”
a tagadókkal szemben, akik ily módon keresnek kifogást, a Korán,
„Nem kérek tőletek igazságtartalmú kijelentést. Csupán annyit kérek, hogy az általam is használt betűkből szőjetek egy hasonló irodalmi hímzést, még ha az hazugságokból és rágalmakból áll is.”
mintha hevesen az ereihez érne.
A betűk szótagolása az olvasni tanulóknak van fenntartva. A Koránnak ez a módszer a választása azt mutatja, hogy egy írástudatlan népnek tanít. A szótagoknak, mint az „Elif-Lâm-Dal” elnevezése, az írástudók egy oktatási elve. Mivel mind az olvasó, mind a hallgató írástudatlanok, ez azt mutatja, hogy a Korán igazi szerzője nem Mohamed próféta, hanem Isten. (14) A szerző szerint, aki nem látja ezeket a finom retorikai pontokat, az nem a retorika mestere. (15)
Harmadik fejezet:
Az Elif, Lam, Mim betűk a csodálatosság egyik alapelve, a legfinomabb fokú csodálatosság példái. Ebben is van néhány finomság:
Az Elif, Lám, Mím, három betű három ítéletre utal: Elif: „Ez Allah örök szava” ítéletére; Lám: „Gábriel hozta le” ítéletére; Mím: „Mohamednek (béke legyen vele)” ítéletére és állítására utal jelképesen és áttételesen. (16)
A szúrák elején található huruf-u mukatta’a isteni kódok. Allah ezekkel a kódokkal a kiválasztott és tiszta szolgájának, Mohamed prófétának (béke legyen vele) bizonyos láthatatlan jeleket ad. E kódok kulcsa e kiválasztott szolga és örököseinek kezében van. (17) Mivel a Korán minden korhoz szól, természetesen minden korban élő ember számára is megtalálhatók benne a jelentésnek olyan aspektusai, amelyek az ő szintjükhöz illeszkednek. A legtisztább rész a jámbor elődöknek jutott. A szentek és a kutatók a lelki utazásaik során e kódokból sok láthatatlan jelet találtak. (18)
Ezeknek a rejtjelezett, egyedi betűknek a használata arra utal, hogy Mohamed próféta (béke legyen vele) rendkívüli intelligenciával rendelkezett. Olyannyira, hogy a legtitkosabb kódokat is a legnyilvánvalóbb dolgokként fogta fel és értette meg.
Ezeknek az egyes betűknek az értéke nem csupán az általuk kifejezett jelentésen alapul. Ellenkezőleg, ahogy az „esrar-ı huruf” tudományában is le van írva, ezek a betűk a számrendszerekhez hasonlóan a betűk közötti veleszületett összefüggésekre is utalnak. (19)
Negyedik fejezet:
A szerző itt is hangsúlyozza, hogy az egyedi betűkkel követett út egy teljesen új módszer, és hogy a korábban létező irodalmi műfajok közül semelyik sem lett utánozva. Azt is megjegyzi, hogy a Korán, amely egy ilyen módszert követ, egy írástudatlan személy kezéből származik, ami isteni eredetét bizonyítja. (20)
További információért kattintson ide:
– Mi a bölcsesség a Koránban található metaforikus versekben? A Koránban egyes verseknek egyértelmű, érthető jelentése van, nem igényelnek értelmezést; de más versek értelmezést igényelnek…
Lábjegyzetek:
1. Cerrahoğlu, Tefsir Usûlü, 134.
2. Yıldırım, Bevezetés a Korán-tudományokba, 111.
3. vö. el-Kurtubî, 1/156.
4. Lásd al-Tabarī, I/93-94.
5. vö. el-Beydavî, I/37.
6. vö. et-Taberî, I/93-94; el-İtkan, II/13-14.
7. vö. al-Kurtubî, I/155.
8. vö. et-Taberî, 1/88.
9. vö. al-Kurtubî, 1/156.
10. vö. İşârât, 31.
Sadrettin Yüksel tanár úr, aki az İşârâtü’l-İ’caz tefsirjének néhány magyarázatát írta, szerint ez a szám 784. Lásd: İşârât, (Tenvir kiadó) a vonatkozó helyen. Azonban, ahogy a szerzőnek a „számítások sok helyen keveredtek” kijelentéséből is kitűnik, a végzett számítások egy másfajta, a 28×28 = 784-et mutató számolási táblázattól eltérő vonalat követtek.
12. vö. İşârât, 31-32.
13. vö. el-Bakıllanî, Kadı Ebû Bekr, I’cazu’l-Kur’an (az Itkan-nal együtt), 1/81-85; ez-Zemahşerî, 1/20-21.
14. vö. İşârât, 32-33; İşârât(Ar.), 11.
15. agy
16. Ezt az álláspontot korábban Ibn Abbászról is idéztük, lásd el-Kurtubî, 1/156.
17. Az İşârâtü’l-İcazban nem szerepel az „örökösei” kifejezés, vö. uo., 35.
18. vö. Mektûbat, 365.
19. A negyedik pontban szereplő információkhoz fűzött lábjegyzetben ez áll: „Negyven évvel később a Risale-i Nur még a vakoknak is megmutatta ezt a csodálatos ragyogást.” Lásd: İşârât, 35.
20. k. Jelzések, 35-36.
(Dr. Niyazi BEKİ, egyetemi adjunktus)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
