– A Zümer szúra 68. versében ez áll: „Amikor a kürtbe fúvatik, a földön és az égben lévők mind elhullanak, kivéve azokat, akiket Allah akar.”
– Ebben a versben, megmagyarázná nekem az „Allah kivételével, aki akarja” kifejezést?
Kedves testvérünk,
A Zümer szúra, 68. vers:
„És megfúvatott a kürt. Az égben és a földön mindenki elpusztult, kivéve azokat, akiket Allah akart. Aztán ismét megfúvatott a kürt. És ímé, mindnyájan felkeltek és néztek.”
A vers magyarázata:
A versben szereplő
„saika”
a tényleges értelmezésekben leggyakrabban
„halálra fogja magát ijedni”
így értelmezték.
(Például lásd: Râzî, XXVII, 18; Şevkânî, IV, 544)
Azt mondják, hogy a Szúr hatása alól kivételt képeznek a nagy angyalok, Gábriel, Mihály és Azrael; egyes elbeszélésekben ehhez még Rıdvan nevű angyal, a trónus hordozói, a paradicsomban és a pokolban őrséget teljesítők és más angyalok is hozzáadódnak.
(lásd Kurtubî, XV, 268-269; Şevkânî, IV, 544); (lásd Diyanet Tefsiri, Kur’an Yolu: IV/550.)
Kapcsolódó Hadíszok:
„Két fújás között negyven… van.”
Erre Abu Hurejre (ra) megkérdeztetett:
— Negyven napig tart?
— Nem tudom, mondta.
— Negyven év?
— Nem tudom, mondta.
— Negyven hónap?
— Nem tudom, mondta.
„Az embernek már minden porcikája el fog rothadni és szét fog mállani, de a farkcsontjánál lévő
(aprócska golyócska)
A csont nem fog elrothadni. Az emberek abból a csontból fognak felépülni és létrejönni.
(Buhári, Tefszír 3/39, 1/78; Muszlim, Fiten 141)
Abu Hurejre (ra) elbeszélése szerint a Próféta (asm.) a következőket mondta:
„Gábriel arkangyalnak, a 68. versben”
„Csak az, amit Allah akar.”
Amikor megkérdeztem, hogy kikre gondol, amikor ezt mondja,
„Ők mártírok…”
így válaszolt.”
(Ebû Ya’lâ, a hadísz gyenge.) (vö. Celal Yıldırım, İlmin Işığında Asrın Kur’an Tefsiri, Anadolu Yayınları: 10/5278.)
A Neml szúra, 87–89. vers:
87. A napon, mikor a kürtbe fúvatik, az égben és a földön levők mind megrettennek, kivéve azokat, akiket Allah akar. Mindnyájan alázatosan elébe jönnek.
88.
Azt hiszed, a hegyek mozdulatlanul állnak, pedig ők is mozognak, mint a felhők. Ez Allah műve, aki mindent tökéletesen teremtett. Bizony, Ő tudja, mit cselekszel.
89.
Aki jót cselekszik, az még jobbat kap, és aznap nem kell félnie semmitől.
A vonatkozó vers magyarázata:
Azon a napon, amikor a kürt megfúvatik, eljön a nagy végítélet!
SZUR,
Egyesek ezt a „vâv” betű meghódításával, a „suver” szóval, ami a „suret” (alak) szó többes száma, és a „nefh” szóval, ami az alakokba való lélekfújást jelenti, magyarázták. Ha így lenne, akkor a névmásnak is ebben a formában kellene lennie. Pedig egy másik áyában…
„Aztán, amikor újra ráfújtak”
(Zümer, 39/68)
Mivel a mondatban hímnemű egyes számú névmás szerepel, ez az értelmezés nem lehet helyes. Mások ezt metaforikusnak tartják, és azt mondják, hogy a halottak sírjaikból a feltámadásra való hívásának képét egy hadsereg mozgósítására való trombitaszóhoz hasonlítják, tehát egy metaforikus hasonlatról van szó.
A legtöbb kommentátor szerint pedig, ahogy azt egyes hadíszok is állítják:
A szúr egy nagy, csőszerű dolog, amibe háromszor bele kell fújni.
:
Először is,
„térlevegő”
,”azaz elviselhetetlenség, félelemkeltés.”
Másodszor,
„villámcsapás”
azaz a megsemmisülés szele.
A harmadik pedig
„a feltámadás lehelete”
, azaz a felszálláskor történő fúvás.
És erre a feladatra Izráfil angyal van megbízva. Ahogy ez a vers is leírja, az első, a félelmetes fúváskor, az égben és a földön mindenki, kivéve azokat, akiket a Mindenható Isten akar, a félelemtől meg fog remegni.
A Zümer szúrában lévő
„Amikor a kürt megfúvatik, akkor mindazok, akik az egekben és a földön vannak, el fognak hullani, kivéve azokat, akiket Allah akar…”
(Zümer, 39/68) a
A második, a halálfuvallatban pedig, ahogy Isten akarja, minden elpusztul és meghal, kivéve azokat, akiket Ő akar.
„…Aztán, ha még egyszer ráfújnak, azonnal fel fognak állni és meredten fognak nézni.”
(Zümer, 39/68)
és
„És íme, ők sírjaikból felkelnek és sietve mennek Urukhoz.”
(Yasin, 36/51)
Az igeversenyek szerint a harmadik, a feltámadáskor, sírjaikból felkelve a végső ítéletre sietnek majd.
Tirmizi által Abu Szaid-i Hudri (ra) -tól hitelesnek minősített hadíszban a Szent Próféta (asm) azt mondja:
„Micsoda öröm és boldogság lesz az, amikor a kürtös a szájához emeli a kürtöt, és várja a parancsot, hogy mikor fújja meg.”
mondta. Ez az ősöknek nagyon nehezére esett. Ekkor a Próféta úr:
„Allah nekünk elég, Ő a legkiválóbb gyám.”
(Ál-Imrán, 3:173)
mondja.”
mondta.
FEZA:
A rettenetes dologtól való megdermedés és ijedtség, azaz a heves félelemtől való megrázkódtatás és elgyengülés. Ám Allahnak tetszők kivételével senki sem mentes a félelemtől. Hogy kik ők, arról eltérő vélemények vannak, de pontos tudásunk nincs. A legmegfelelőbb magyarázat a következő, második versben található.
„És ők azon a napon a félelemtől is biztonságban lesznek.”
(Neml, 27/89)
azt a kijelentést, hogy ez egy magyarázat.
Bizony, Ő tökéletesen tudja, mit tesztek. Aki jót cselekszik, annak annál jobb jutalma lesz, és ők, akik jót cselekedtek, azon a napon, a félelmetes napon, a szörnyű rettegéstől mentesek lesznek.
(lásd: Elmalılı Tefsiri)
„Azon a napon, amikor a kürtbe fúvatik, az égben és a földön levők mind megrettennek, kivéve azokat, akiket Allah akar. Mindnyájan alázatosan jönnek elé.”
(Neml, 27/87)
Az ávers a Sur létezésének bizonyítéka. Ezenkívül a Próféta (béke legyen vele) által elmondott néhány hadísz részletesen leírja annak lényegét.
Abu Ya’la al-Mawsili
Müsned
Az alábbi hadísz, melyet Abu Hurayra (ra) közvetít, és a … hadíszkönyvben található, a kérdést tisztázza: Abu Hurayra azt mondja: Egy nap a Próféta (béke legyen vele) velünk ült és beszélgetett. Körülötte a szahabákból álló nagy gyülekezet volt. Ezt mondta nekünk:
„Miután a Mindenható Isten megteremtette az egeket, megteremtette a kürtöt is. És azt Izráfilnak (béke legyen vele) adta. Izráfil a száját a kürtre támasztotta, és szemeit az Aršra szegezte. Várja a parancsot, hogy fújja meg a kürtöt.”
Abu Hurayra azt mondja: Én,
„Ó, Allah küldötte, mi az a szúr?”
– kérdeztem. Ő pedig
„Ez egy szarvhoz hasonló eszköz.”
válaszolta. Én megint,
„Milyen dolog az?”
– kérdeztem. Mire ő,
„Ő valami hatalmas dolog. Esküszöm a Mindenható Istenre, aki engem küldött, hogy hirdessem az igazságot, hogy a földek és az egek aprócska dolgok mellette. Mind beleférnek.”
így válaszolt…
Ez a hadísz igen terjedelmes. Minden részletet kimerítően elmagyaráz. E hadísz szerint:
A kürtbe háromszor fognak belefújni.
Az első fújásra
A félelemtől és a borzalomtól minden teremtmény meg fog remegni.
A második fújásnál
Az egész univerzum felborul, minden élőlény meghal. Isten új rendet teremt.
(a túlvilág)
amikor eljön a végső elszámolás napja,
harmadik fújással
Minden halott lelke visszatér a testébe, és feltámadnak. Ezt követik majd az elszámoltatás, a mérlegelés, a közbenjárás, a Sirat-híd, a Paradicsom, a Pokol… a végítélet eseményei.
A Korán leírja a szörnyűséget, ami a kürt megfújásakor fog bekövetkezni,
Tekvîr, İnfitâr, İnşikâk
és más időszakokban is részletesen tudósít:
„Azon a napon a Nap elsötétül, a csillagok elhalványulnak és lehullanak, a hegyek elmozdulnak, a legértékesebb, tíz hónapos vemhes tevék elhagyatnak, a tengerek felforrnak.”
(Tekvîr, 81/1-4, 6);
„Az ég meghasad, a csillagok szétszóródnak, a tengerek kiöntenek.”
(Al-Infitár, 82/1-3);
„Az ég meghasad, és engedelmeskedik Ura parancsának, a föld pedig kiterjed, és kiadja, ami benne van, és teljesen kiürül, és engedelmeskedik Urának.”
(Al-Inshiqaq, 83/1-4)
;
„Nagy zajt csap, aznap az emberek úgy fognak nyüzsögni a tűz körül, mint a széteső molyok, a hegyek pedig olyanok lesznek, mint a szétszórt, színes gyapjú.”
(Kária, 101/1-5);
„A föld megrendül a borzalomtól, kiadja a terheit, és az ember rémülten kérdezi: „Mi történik?””
(Zilzál, 99/1-3)
;
„Azon a napon egy rengés rázza meg a földet, majd egy másik követi, a szívek megremegnek, az emberek szeme a földre szegeződik, és azt kérdezik: »Vajon visszatérünk-e korábbi állapotunkba, miután porrá lettünk?«”
(vagy).
Akkor azt fogják gondolni, hogy ez egy káros átalakulás. Egyetlen sikolyra mindannyian egy síkságra fognak ömleni.”
(An-Náziát, 79/6-14);
„Azon a napon, amikor a kürt megfúvatik, mindenki csoportosan jön majd, az egek kapuként nyílnak meg, a hegyek pedig elmozdulnak és délibáb lesznek.”
(Nebe; 78/18-20)
;
„A csillagok fénye elhalványul, az ég meghasad, a hegyek pedig szétporladnak, mint a gyapot.”
(Mürselát, 77/8-10);
„Amikor a szem elkáprázik, a hold elsötétül, és a nap és a hold egyesül, akkor az ember azt mondja: »Hová meneküljek?«, de azon a napon nem lesz menedék.”
(A Feltámadás napja, 75/7-11);
„Olyanok, mint az oroszlán elől menekülő vad szamarak.”
(Al-Muddassir, 74/50-51);
„A föld és a hegyek megrendülnek, a hegyek pedig lágy homokhalommá válnak.”
(Muzzammil, 73/14);
„Az ég olyan lesz, mint az olvadt fém, a hegyek pedig olyanok, mint a szétszórt gyapot; senki sem fogja megkérdezni a barátját, hogy mi van vele.”
(Meáridzs, 70/8-10);
„Aki meglátja a rengést, az elfelejti a szoptató anya a szoptatást, a terhes asszony elvetél, az emberek mintha részeg lennének. Nem részegesek ők, hanem Isten büntetésének szigorúsága hozza őket ebbe az állapotba.”
(Hajj 22/1-2).
A halott testekbe lelkek fognak költözni.
harmadik fújás
azonnal pedig,
„Szemeik elrévedve, mint a sáskák, szanaszét szóródva, sietve jönnek ki sírjaikból, mikor a hívó szól. A hitetlenek pedig azt mondják: »Milyen nehéz nap ez!«”
(Kamer, 51/8-9).
„Azon a napon, amikor sietve jönnek ki sírjaikból, szemeik elhomályosulnak, arcukat megalázottság borítja, mintha felállított kövek felé futnának. Ez az a nap, amelyre ígéretet kaptak.”
(Mearic, 70/43-44).
A fenti hadíszban a Szent Prófétánk (béke legyen vele) azt mondja: „Amikor a Szúrba fúvatik, az égiek és a földiek, Allah akaratán kívül, mindannyian félelemben lesznek. Mindannyian alázatosan jönnek Allahhoz.”
(Neml, 27/87)
az alábbi versben:
Abu Hurejre megkérdezte, kikre utal a „Allah akaratán kívül” kifejezés. Az Üzenetvivő válasza:
„Ők mártírok. Mert a mártírok az Örökkévaló Isten színe előtt élnek. Isten megóvta őket a végítélet napjának borzalmaitól, félelmétől és aggodalmától. Annak a napnak a félelme és aggodalma csak a hitetlen, lázadó és bűnös szolgákra vár.” – válaszolta. A Próféta ezután röviden a végítélet és a szúr (a sír) témájában a következő információkat adta:
„Miután minden élőlény meghalt, Azrael, a halál angyala, Allah elé járul és azt mondja: »Ó, Allahom, a földön és az égen élő összes lény meghalt, kivéve azokat, akiket Te akartál életben hagyni.« Allah pedig, bár jobban tudja, kik maradtak életben, mint bárki más, megkérdezi a halál angyalát: »Van-e még valaki, aki életben maradt?« Azrael így válaszol: »Ó, Allahom, csak Te, a halhatatlan és örökké élő lény maradtál. Te örökkévaló és élő vagy. És még azok az angyalok, akik a trónodat tartják, Gábriel, Mihály és én magam maradtunk.« Ezután Allah parancsára a megmaradt angyalok is meghalnak, és a Mindenható Allah Azraelhez fordulva azt mondja: »Ó, angyalom, te is olyan vagy, mint a többi teremtményem. Minden teremtményem meghalt, már nincs rád szükség. Én vagyok a teremtő és a megölő. Most már te is halj meg!« És Azrael is meghal. Aztán a Mindenható Allah…”
„Kié a tulajdon ma?”
így fog szólni, de nem lesz senki, aki válaszoljon; a választ maga Isten fogja megadni: „Ma az uralom egyedül azé az Istené, aki mindenható?”
A Mindenható Isten megváltoztatja a földet és az eget, új világot teremt, minden egyenletes lesz. Isten szavára minden létező visszatér eredeti állapotába; a föld alattiak alul, a föld felettiek felül várják a feltámadás pillanatát. Isten parancsára az ég negyven napig esőt fog hullatni, minden víz alá kerül. Aztán Isten megparancsolja a testeknek, hogy támadjanak fel. A testek, mint a növények, kihajtanak a földből. Eközben Gábriel és Mihály is feltámadnak. Aztán Isten elhívja az összes lelket. Azon a napon a hívők lelkei fényes alakban, a hitetlenek lelkei pedig sötét alakban érkeznek. Isten ezeket a lelkeket a Szúrba tölti és Izráfilnak parancsol. Izráfil végrehajtja a parancsot és megfújja a Szúrt. A Szúrból kiszabaduló lelkek betöltik a föld és az ég közötti teret; majd Isten megparancsolja, hogy minden lélek térjen vissza a maga testébe. Miután a lelkek visszatértek a testekbe, a föld megnyílik, és mindenki kijön a sírjából, és elindul az isteni jelenlét felé.
„Szemeik elrévedve, sáskák módjára szétterülve, futva jönnek ki sírjaikból, amikor a hívó szól.”
(Kamer, 54/8).
Eszerint a Szúr egy olyan, a mi világunkban lévő hangszerekhez nem hasonlító, de a hadíszekben trombitaként leírt eszköz, amelynek a lényegét nem ismerjük, és amellyel Iszráfil (béke legyen vele) a feltámadáskor háromszor fog fújni: először az élőlények tömeges elpusztítására, a világegyetem rendjének felbomlasztására, majd egy új világ megteremtésére és végül az élőlények feltámasztására.
(lásd: Fedakar KlZMAZ, Şamil Iszlám Enciklopédia)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
