Kedves testvérünk,
Tirmizi és Hakim Ibn Omertől idézve azt mondják, hogy a Próféta (béke legyen vele) azt mondta:
„Ha valakinek közületek megnyílik az imádság kapuja, akkor megnyílnak előtte az irgalom kapui. Nincs Allahnak kedvesebb kérés, mint az Ő kegyelmének kérése. Az ima hasznos mind a már bekövetkezett, mind a még be nem következett dolgokért. Tehát ragaszkodjatok az imádsághoz, ó Allah szolgái!”
(Kenzu’l-Ummal, 2/64/h. sz. 3130)
Ebből a hadíszból a következőt érthetjük meg:
Az ima egy vallási cselekmény.
Ahogy minden imádságnak megvan a maga ideje, úgy az imának is van ideje. Ahogy egy imának van kötelező és nem kötelező része, úgy az imádságnak is van kötelező és nem kötelező része. A nem kötelező imákat általában bármikor el lehet végezni, de a kötelező imákat bizonyos időpontokban kell elvégezni.
Akár baj, akár nehézség ér minket, az imádkozás mindig is haszontalan cselekedet. De bajban, nehézségben imádkozni szinte kötelesség. Vagyis eljött az ideje, hogy megtegyük.
„Az ima az istentisztelet lényege.”
(Tirmizi, Daavat 1)
A fenti hadíszből látható, hogy a vallásos cselekedetek és az imádság milyen szoros kapcsolatban állnak egymással.
A szóban forgó hadísz a következő pontra hívja fel a figyelmet:
Ha megnyílt ön előtt egy imádság kapuja, azaz olyan helyzetbe került, amelyben Istenhez kell fohászkodnia és menedéket kérnie, akkor eljött az imádság ideje. Az imádság idejének eljövetele azt jelenti, hogy megnyíltak a kegyelem kapui. Tehát, ha Isten megnyitott ön előtt egy csapás kapuját, akkor megnyitott ön előtt egy imádság kapuját is, és eljuttatta önt az imádság szertartásának idejéhez. Az imádság szertartásának idejéhez való eljutása pedig annak a jele, hogy megnyíltak ön előtt a kegyelem kapui. Mert…
„Ha Allah nem akarná megadni, nem adná meg a kérés képességét sem.”
A szabály szerint, ha Isten egy embernek – csapásokkal – megnyitja az imádság kapuit, az azt jelenti, hogy meg akarja nyitni előtte a kegyelem kapuit. Ha nem akarná elfogadni az imádságát és megnyitni a kegyelem kapuit, nem nyitna meg előtte egy imádságra alkalmas kaput sem.
Azonban Allah dönti el, hogy a fohász miként, mikor és milyen módon lesz meghallgatva.
Mivel az ima egy istentisztelet, az istentiszteletek jutalma pedig a túlvilágon jár, az ima igazi jutalma is a túlvilágon jár, és ezen jutalmak kulcsával nyílnak meg az irgalom kapui.
A kérések, amelyekért imádkozunk, függetlenül attól, hogy a földi életben megvalósulnak-e vagy sem, a túlvilágon mindenképpen szép jutalmat kapnak. Ha pedig ez a jutalom a földi életben is megadatik, akkor az maga a tökéletesség.
„Mondd: Ha nem imádkoztok, miért is törődne veletek az én Uram?”
(Furkan, 25/77)
A fenti vers is a ima fontosságára hívja fel a figyelmet.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
