Kedves testvérünk,
1. (5727) –
Száid ibn al-Hárisz elmeséli: „Hallottam, amint Ibn Umar (Allah legyen elégedett vele) ezt mondta:
„Nem tiltottátok-e meg magatoknak az önfeláldozást? Azt mondta az Allah küldötte (béke legyen vele):”
„A fogadalom nem sietteti és nem késlelteti a bekövetkezendő dolgokat. Csupán a szűkmarkúból szedi ki a javakat.”
[Buhári, Kader 6, Eyman 26; Muszlim, Nezr 3, (1639); Abu Davud, Eyman 26, (3287); Nesáí, Eyman 24, (7, 15, 16).]
.2. (5728)-
Abu Hurejre (Allah legyen vele elégedett) elmondja: „Allah küldötte (béke legyen vele) azt mondta:
„A fogadalom nem hoz közelebb az emberhez semmit, amit Isten nem rendelt el neki. A fogadalom azonban megegyezik a sorssal. A fogadalom révén az is kiadja a vagyonát, aki önként nem akarná kiadni.”
[Buhárí, Kader 6, Eyman 26; Muszlim, Eyman 7, (1640); Abu Davúd, Eyman 26, (3288); Tirmizí, Nüzûr 10, (1538); Nesáí, Eyman 25, (7, 16).]
A hadísz magyarázata:
1.
Az első, éppen tárgyalt hadísz egy kérdésre adott választ tükrözi, a kérdést magát nem mutatja be. Hakim al-Mustadrakjában és más forrásokban olvasható, hogy egy bizonyos Maszúd ibn Amr nevű ember jött Ibn Umarhoz (Allah legyen elégedett velük) és megkérdezte:
„Ó, Abu Abdirrahman! Fiam, Ömer ibn Ubeydullah ibn Ma’merrel együtt Perzsiában volt. Ott egy súlyos pestisjárvány tört ki.”
„Ha Istenem megóvja a fiamat ettől a csapástól, gyalog fogok elmenni a Kábához és ott fogok zarándoklatot tenni.”
„Így tettem fogadalmat. A fiam is betegen jött velem, majd meghalt. Mit gondol erről (kötelességem-e a tavaf végzése)?”
– kérdezte. Erre a kérdésre adta a fenti választ:
„Nem tiltották meg neked, hogy fogadalmat tegyél?”
Végül
„…Teljesítsd a fogadalmadat!”
mondja.
2.
A tudósok véleménye megoszlik a hadíszban említett tilalom kérdésében.
* Egy részük a hadísz szó szerinti értelmezéséből indult ki, és azt mondta, hogy a fogadalom felajánlása nem helyeselhető.
* Egy részük pedig a hadíszt értelmezte át.
** Ibn al-Athir az-Nihaye-ben azt mondja: „A hadíszokban a fogadalomról való tiltás ismétlődik. Itt a hadísz a fogadalom betartásának megerősítése, és annak tiltása (tahzir), hogy valaki a fogadalommal magára kötelezettséget vállaljon, majd ezt a kötelezettséget elhanyagolja. Ha a hadísz jelentése a fogadalom megtételének tiltása (zadr) lenne, akkor a hadísz a fogadalom érvénytelenségét és a fogadalom betartásának szükségtelenségét jelentené. Mert a fogadalom tiltással bűnné válik, és nem kell betartani.”
(Holott a fogadalom betartása egyértelműen a Koránban van rögzítve. Tehát)
A szóban forgó hadíszt a következőképpen kell értelmeznünk: „Azt közli velük, hogy a fogadalom nem fog nekik semmilyen előnyt hozni, nem fogja elhárítani tőlük a kárt, és nem fogja megváltoztatni Allahnak a sorsban elrendelt akaratát.”
Azt mondja:
„Ne fogadjatok olyasmire, amire Allah nem kötelezett titeket, vagy amivel Allah igazságosan rendelkezett, és ne próbáljátok fogadalommal elhárítani azt. Ha mégis fogadtok, akkor tartsátok be fogadalmatokat, és teljesítsétek azt, amit megfogadtatok. Mert kötelességtek betartani a fogadalmatokat.”
Ibn Hadzser az-Nihájában feljegyzi azokat a véleményeket is, melyek szerint ezt a nézetet Ibn al-Aszír előtt más tudósok is vallották. Például Abu Ubejd így szólt:
„A hadíszban a fogadalomról való tiltás és a szigorú fellépés célja nem az, hogy a fogadalom bűnös cselekedetnek minősüljön. Ha a fogadalom tiltott és bűnös lenne, Allah nem parancsolná meg a fogadalom betartását, és nem dicsérné azokat, akik betartják. Ellenkezőleg, véleményem szerint a hadísz célja a fogadalom méltóságának emelése, komolyságának megállapítása; nehogy elhanyagolják, és a betartásában lazaságra, a megígért dolog elhagyására, a megígért dolog teljesítésének elmulasztására kerüljön sor.”
** Imám Málik,
Azt a véleményt vallotta, hogy valaminek az örökös végzésére tett fogadalom nem helyes. Ebben az esetben az a dolog nem szívből jön.
** Ibn al-Mubarak:
„A jócselekedetre vonatkozó fogadalom/felajánlás jó, a bűnre vezető fogadalom/felajánlás pedig utálatos, sőt tilos.”
mondta.
** Néhány tudós:
„Istenért, ez legyen az én kötelességem.”
A feltételhez nem kötött fogadalmakban nem látott semmi kivetnivalót, sőt, azt állította, hogy az erényes cselekedet. A többség a fogadalmakban a feltételhez kötést tartja kifogásolhatónak:
„Ha Allah meggyógyít, ennyi és ennyi imát fogok elmondani.”
mint ahogy a kifejezés is mutatja. Aki ilyen fogadalmat tesz, és tudatlanságból azt hiszi, hogy „ez a fogadalom majd megvalósítja a vágyát”, vagy hogy Allah ezen ígéret és fogadalom miatt teljesíti majd a kérését, az súlyos tévedésbe esik, sőt, a hitetlenséghez közelítő tévedésbe. Kurtubî is ezen aggódik.
** Vannak, akik azt mondják, hogy a hadíszban szereplő tilalom azokra az emberekre vonatkozik, akikről nyilvánvaló, hogy nem fogják betartani az ígéretüket.
** Néhányan:
„Ami jót eredményez, az jó, ami rosszat eredményez, az rossz.”
alapelvétől kiindulva értelmezte a hadíszt.
3.
Ibn Arabi azt mondja, hogy a hadíszban bizonyíték van arra, hogy annak, aki fogadalmat tett, kötelessége azt betartani. Szerinte a hadíszban…
„Aki fogadalmat tesz, az a szűkmarkúból is kicsikarja a javakat.”
A kijelentés azt fejezi ki, hogy a fogadalmat be kell tartani. „Mert ha a szűkmarkú embernek ebben a kérdésben választási lehetősége lenne, akkor szűkmarkúsága miatt továbbra is megtartaná a vagyonát.”
4.
Ezzel a hadisszel
A jótékonyság elhárítja a rossz halált.
A hadíszek között látszólagos ellentmondás van. A tudósok ezt így magyarázták: „A szadaka a rossz halál elhárításának oka. Az okok pedig a következményekhez hasonlóan eleve elrendeltek (előre meghatározottak, elrendeltek). Hiszen a béke és áldás legyen rajta, azt mondta neki:
„A rukkia megváltoztathatja Allah sorsát?”
aki azt kérdezi, hogy:
„Ez is Allah akaratából van.”
így válaszolt. Valóban, Hz. Ömernek volt egy olyan döntése, hogy ne menjen be a pestis sújtotta helyre.
„Isten sorsa elől menekülsz?”
a kifogására adott
„Allah sorsától Allah sorsába menekülünk.”
a válasz is a Próféta válaszához hasonló.
5.
Ibn Arabi a nezret az „imádsághoz” hasonlítja:
„Az ima sem változtatja meg a sorsot, de az ima is a sors része.”
Azonban a kérés (dua) ajánlott, míg a fogadalom (nezir) tiltott. Ennek oka, hogy a kérés azonnali, sürgős imádat, melyben az Istenhez való fordulás, a könyörgés és az alázat egyértelműen megnyilvánul. A fogadalom esetében ez nem így van, itt az imádat a kérés beteljesüléséig elhalasztódik, a cselekedet a szükség pillanatára halasztódik.
6.
A hadísz azt mutatja, hogy a jó szándékkal végzett cselekedetek jobbak, mint a fogadalomból tett cselekedetek. Ezért a hadísz a jócselekedetekben az őszinteségre, kizárólag Isten kedvéért való cselekvésre ösztönöz.
7.
A hadísz a fösvénységet is elítéli. Ebből az is következik, hogy aki a parancsokat betartja és a tiltott dolgokat elkerüli, azt nem lehet fösvénynek nevezni.
(lásd: Prof. Dr. İbrahim Canan, Kütüb-ü Sitte fordítása és magyarázata, 16. kötet, NEZR fejezet)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
