Kedves testvérünk,
Éles kritikákat fogalmazott meg a klasszikus kelám-iskolákkal és a kelám-felfogással szemben, különösen az Eş’arî irányzattal szemben, amely a hírekben szereplő attribútumokat értelmezi, és különösen az attribútumokról és a müteşâbihatról vallott szalafista felfogást védelmezte. A könyvben szereplő nézetei és különösen az attribútumokhoz való hozzáállása miatt egy kelám-tudósokból és jogtudósokból álló csoport, akik őt antropomorfizmussal vádolták, meghívta őt egy Hanefi bíró jelenlétében tartott ülésre, de Ibn Teymijje nem ment el. Később Ibn Teymijje részt vett egy Sáfii bíró jelenlétében tartott ülésen, ahol megválaszolta az ellene felhozott összes kifogást, és meggyőzte az ottaniakat. Ezen az ülésen arra a következtetésre jutottak, hogy a szóban forgó könyvben nincsenek túlzó nézetek, így az Ibn Teymijje ellen kialakult események lecsillapodtak.
Ibn Teymijje úgy vélte, hogy a vallás alapját képező hitelvi kérdésekben a Koránban és a Szunnában szereplő, a szalaf tudósok által elfogadott szövegeken alapuló vallási racionalizmus módszerét kellene követni. Gyakran hangsúlyozta, hogy a vallásban a Korán útmutatását kell alapul venni és annak kell engedelmeskedni. Kijelentette, hogy ő is ezen az állásponton van, és hogy ők nem fogadtak el semmilyen, a Koránnal ellentétes érvelést, és nem fogadtak el semmilyen olyan nézetet, amely a Korán elé lett volna helyezve.
Ibn Teymijja szerint a szent szövegekben szereplő attribútumok nem tartalmaznak olyan hasonlatokat vagy megszemélyesítéseket, amelyek értelmezést igényelnének. Bár a kifejezés nehézsége miatt Isten bizonyos attribútumaira és az emberi tulajdonságokra ugyanazokat a szavakat használják, ez csupán szó szerinti egyezés, a szent attribútumokhoz használt szavak tartalma pedig teljesen eltér az emberi vonatkozású szavakétól, és kizárólag Isten valóságát fejezi ki. Az iszlám teológiában létező elv éppen ezt az alapvető különbséget fejezi ki. Szerinte Isten attribútumaira és a túlvilágra vonatkozó hírek, mint a láthatatlan dolgok, csak a szent szövegekben leírt módon fejezhetők ki; ezeknek a jelentését egyedül Isten ismeri.
Emberi szemszögből nézve a láthatatlan világról szóló hírek és leírások a látható világban használt nevekkel és jelzőkkel való leírás révén érthetővé válnak. Azonban az, hogy a látható világ nyelvi kereteivel a láthatatlan világról ilyen korlátozott módon lehet beszélni, semmiképpen sem jelenti azt, hogy a két világ azonos. Ibn Teymijje, miközben elismerte, hogy a hasonlítás és a testiesítés nem szerepel az iszlám hitelvekben, keményen ellenezte azokat a törekvéseket, amelyekkel az Ahl-i Szünnet teológusai a hírekben szereplő jelzőket igyekeztek értelmezni, hogy elkerüljék ezt a veszélyt, és ezáltal ne sértsék a transzcendenciát.
Bár Ibn Teymiye hírekkel kapcsolatos kijelentései a mücesszimeket idézik, mégsem helyes azt állítani, hogy a mücesszimeket kritizálva mégis azonos nézeteket vallott velük. Hírekkel kapcsolatos kijelentéseit a fenti értelmezés keretében kell vizsgálni…
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
