A mindennapi életben nyújtott anyagi segítséget vagy a rokonaink esküvőin adott ajándékokat le lehet-e vonni a zakatból? Mi a különbség ebben az értelemben az ajándék és a zakat között?
Kedves testvérünk,
Ajándék
gazdagoknak és szegényeknek egyaránt adható; de
zakat
A szegényeknek jár.
Ebből a szempontból a gazdagoknak adott ajándékok nem helyettesítik a zakatot (kötelező adományt).
A zekátra jogosultak köre pontosan meghatározott. Nekik nyújtott segélyeket és ajándékokat zekátnak szánhatja.
A Tevbe szúrá 60. versében a zakát (kötelező adomány) kinek adható, az alábbiak szerint van megfogalmazva:
„A zakát kötelező adomány, melyet Allah írt elő a szegényeknek, a rászorulóknak, a zakát beszedésével foglalkozóknak, azoknak, akiknek szívét az iszlám felé kell melegíteni. A rabszolgák, az adósok, az Allah útján haladók és a bajba jutottak javára kell felhasználni…”
A szent versben
A zakatnak nyolc jogosultja van.
amint az említve van, sorrendben a következők:
1. és 2. Szegények és nyomorékok:
Szegény,
Az a személy, aki nem rendelkezik annyi vagyonnal, hogy zakatot fizethessen, akinek a jövedelme nem fedezi a szükségleteit, és nem elegendő a megélhetéséhez.
Ami pedig a szegénységet illeti,
szegény, akinek semmije sincs, és semmi bevétele sincs.
A szegénynek vagy rászorulónak a zekát annyira kell adni, amennyi a szükségleteit kielégíti, adósságait kifizeti és a rászoruló helyzetéből kimenti. A szegényt a zekátpénzzel meggazdagítani, azaz a szükségletein és adósságain felül a nisab-ot meghaladó mértékben zekát adni, makruh (nem helyes).
3. A Zakat Ügyében Dolgozók:
Az iszlám államban a zakátot az állam gyűjti be. A zakátköteles vagyon megállapítása, a fizetendő összeg, a beszedés, a tárolás és a megőrzés az állam által megbízott személyek feladata. Ezen a területen dolgozóknak is jár egy rész a zakátból. Ez a rész, még ha nem is szegények, a munkájukért járó jussuk.
4. Akiknek a szívét az iszlám felé kell melegíteni:
„A szívek megnyerése”
Ezek az emberek, akiket így neveznek, azok, akiknek a szívét az iszlám felé akarják melegíteni, akiknek a gonoszságától meg akarnak bizonyosodni, vagy akiktől valamilyen módon a muszlimoknak hasznuk remélhető.
A Hanafi jogi iskola tudósai,
Úgy vélik, hogy ez a cikkely Hz. Ömer (ra) egyik jogi véleménye alapján a Próféta (asm) halála után hatályát vesztette.
A hanbeli vallásjogászok pedig
Kalplerin kazanılması hükmünün geçerli olduğunu belirterek, bu tür kişilere de zekâttan pay ayrılabileceğini söylerler. Çağdaş İslam alimlerinin bazıları da günümüzde bu sınıfa dahil olabilecek kişilerin bulunduğunu belirterek, belirli bir oranda kalplerin kazanılması için zekâttan pay ayrılmasının gerekliliğini dile getirirler.
5. Rabszolgák:
Olyan rabszolgák és rabszolganők, akik urukkal megállapodtak a váltságdíj ellenében való szabadon bocsátásukról. Ma a rabszolgaság, mint egyéni jelenség, teljesen eltűnt a világból. Ebből látható, hogy az iszlám mennyire értékeli az emberi méltóságot és becsületet, szabadságát és jogait. Az iszlám minden alkalommal támogatta a rabszolgaság, mint az emberi természettel ellentétes szokás eltörlését, és a zekát intézményét, mint a legnagyobb istentiszteletet és szolidaritást, ebben a kérdésben támogatólag használta fel.
6. Adósok:
Adós,
az az ember, akinek a vagyonából a tartozásai levonása után nem marad meg a nisab (a kötelező adományozás mértéke).
Aki élelmiszerre, italra, ruházatra és más létfontosságú szükségletekre kölcsön vett fel, aki tűz, árvíz vagy földrengés áldozata lett, aki megbetegedett, vagy emiatt adósodott el, és rászoruló helyzetben van, annak a szükségleteit fedező mértékben kell zekátot adni. Aki házasságkötés, gyermeke házasságának megkötése, ház vagy háztartási felszerelés vásárlása miatt adósodott el, az is a zekátra jogosult adósok közé tartozik. A zekát adásakor az adósokat a többi szegény ember előtt kell figyelembe venni.
7. Mudzsáhidok (Allah útján harcolók):
Ez azt jelenti, hogy valaki önként harcolni akar Isten útján, de élelem, fegyver és más dolgok hiányában szenved. Ilyen embernek adható zekat, hogy kielégítse szükségleteit. Ezt nevezik:
„Fi sebilillah infak = Allah útján való költekezés”
úgy hívják.
8. Azoknak, akik eltévedtek:
Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik dzsihád, zarándoklat, megélhetéskeresés vagy tudományszerzés céljából elhagyták szülőföldjüket, és idegenben szegénységbe jutottak. Bár valójában gazdagok, de ha éppen nehéz helyzetben vannak, akkor szükségleteik fedezésére elegendő, ha szegények, akkor pedig nagyobb összegű zekátot kaphatnak.
(lásd: Mehmed Paksu, Ibadet Hayatımız-I)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
