– Hogyan kell válaszolnunk azoknak, akik a vallástól való eltávolodást, a nyitottságot modernségnek, a vallásosságot és a zártságot pedig reakciósnak tartják?
Kedves testvérünk,
Válasz 1:
A lényeg az, hogy valaminek az értékét a maga lényegéből és igazságából kell levezetni. Ezért, ha a reakciósság jó, a modernség pedig rossz, akkor a reakciósnak lenni az ész diktálta követelmény. Ha pedig az igazság éppen fordítva van, akkor az értékítéletnek is fordítva kell lennie.
Ugyanis egy dolog jósága vagy rosszsága nem attól függ, hogy az emberek milyen nevet adnak neki, vagy milyen jelzőt aggatnak rá.
Tehát érdemes megvizsgálni ezt a két fogalmat.
Modernizmus
Ha ebben a korban az ivászat, a házasságtörés, a nőknek a legkülönfélébb aljas dolgok reklámanyagaként való felhasználása elfogadott, akkor egy ilyen szemléletet pártolni minden lelkiismeretes ember szívét megsebzi.
Ezzel szemben, ha
reakciósság
Visszatérni az Asr-ı Saadet-hez, az iszlám eredeti tisztaságával/első állapotaival való azonosulás és azzal való élés pedig egy olyan haladás, amely a gericiséget a paradicsomba viszi.
Ha a modernitást az ésszerűség, a tudomány, a technológia és az adminisztratív hatékonyság termékeinek elterjesztése értelemben használjuk, akkor egy nőnek a feje fedett vagy fedetlen volta ehhez semmilyen módon nem járul hozzá.
Ne feledjük azt sem, hogy nem minden régi rossz, és nem minden új jó.
Az a szemléletmód, amely az asszonyt anyaként tiszteli, a paradicsomot a lábai alá helyezi, és óvja őt a rosszindulatú tekintetektől, hogy méltósága ne sérüljön, soha nem fog igazán elavulni.
Ezzel szemben az az újonnan felbukkant, a nőt bicikli- és rágógumi-reklámként használó felfogás eleve elavulásra van ítélve.
Valójában ebben a kérdésben a modern ember által elfogadott mércét az európai civilizáció jelenti. Létezik egy olyan nézet, amely az európai gondolkodásmódot, amely az ösztönökre, vágyakra és szenvedélyekre épül, modernségnek tekinti, és ezt a mércét már egy emberi kódexként is elfogadja.
Ezzel szemben az iszlám civilizációt olyannak tartotta, amely nem felel meg az ő szeszélyeinek és vágyainak, és ezért elutasította azt.
REAKCIÓSSÁG
Van egy meglehetősen tudatlan muszlim tömeg is, amely el akarja ítélni a modernitást. Ezek az emberek nem foglalkoznak a technikával és a technológiával, amelyeket ők az európai civilizációból származónak képzelnek és az emberiség javát szolgálják. Mert ezek erőfeszítést igénylő dolgok. És ráadásul nem is elégítik ki a vágyaikat. Ezzel szemben, bármilyen aljas, hitvány, az emberiség számára erkölcsi romlást okozó dologról van szó, azt a modernitás bélyegével reklámozzák.
Összefoglalva:
Az, hogy Isten az állatokat természetes szőrzettel teremtette, az embereket pedig ruházatra szoruló lényekként, egyértelmű utalás arra, hogy az embernek, mint a Föld helytartójának, szüksége van ruházatra a hideg és a meleg ellen való védelemhez, és ez a ruházat a helytartói méltóság jele. Emellett arra is utal, hogy az embernek, mint civilizált lénynek, az állatokkal ellentétben, takarnia kell magát.
Érdekes módon a férfiak a civilizált világban mindenütt bizonyos öltözékeket viselnek, és ezt becsületbeli kérdésnek tartják. Ami a nőket illeti, őket a kihívó öltözködésre ösztönzik, és egy olyan megközelítéssel, amely aláássa a nő méltóságát és elpárologtatja a nagyszerű anyaságról szóló emlékeket, csupán néhány aljas férfi szemeinek kedvéért.
MODERNITÁS – KORUNK BELI – CIVILIZÁCIÓ
olyan hamis címek alatt, mint amilyenekkel a nőket a természetellenes, hamis útra csábítják.
A nőknek ma a világ számos országában megengedett, kihívó öltözködési stílus, ha egy férfira vonatkozna, a férfiak soha nem fogadnák el, és embertelennek tartanák.
Következésképpen,
A meztelenség igazi gerinctelenség, mert az az iszlám előtti, tudatlan korszakba való visszatérést jelenti.
Tesettür (iszlám vallási öltözet)
mivel az az iszlám civilizáció csúcsára és a valódi jövőnek tartott boldog korra nyúlik vissza, ezért igazi haladásnak tekinthető.
Véleményünk szerint, ahhoz, hogy megértsük, mennyire természetes és szép a szerénység, és mennyire természetellenes és rossz a kihívó öltözködés, elegendő alaposan elolvasni Bediüzzaman Hazretleri TESETTÜR (Szerénység) értekezését.
Válasz 2:
Minden vallásnak megvan a maga egyedi civilizációja és a többitől megkülönböztető sajátos jellemzői. Ezekkel a jellemzőkkel őrzi meg létét más vallások között. Egy társadalomnak – különösen más nemzetekkel való kapcsolataiban – a saját identitásának elemei, hovatartozása egyértelműen megmutatkozik. Az iszlám is a legteljesebb módon ad identitást és hovatartozást a muszlimnak. Ezért a muszlim identitásból és hovatartozásból nem lehet az iszlám elemet kivenni, és azt a vallás bevonása nélkül definiálni. Ez ugyanis ellentétes mind a dolgok természetével, mind a vallás tanításával. Ellentétes a dolgok természetével, mert a muszlim ezt a minőségét, létezésének ezt a jellegét az iszlámtól kapja. Nem lehetséges, hogy egy egyén egyszerre muszlim legyen és iszlám nélkül legyen bemutatva, ahogy az sem lehetséges, hogy egy társadalom egyszerre muszlim legyen és az iszlámot mellőzve keresse az identitását és hovatartozását. Ez ellentétes a létezés feltételeivel.
Azt, hogy a Próféta (béke legyen vele) mit tanított egy újonnan áttért muszlimnak a teendőiről.
(Abdurrezzak, Musannef X, 317, 318; Ebû Dâvûd, Tahâret 129)
és az, hogy ezek között az alakhoz tartozó szempontok is szerepelnek, azt mutatja, hogy az iszlám minden szempontból különbözőséget követel meg.
Az iszlám nemcsak az identitás kialakítására, hanem annak megőrzésére is nagy hangsúlyt fektet.
„Akihez hasonlítasz, ahhoz a néphez tartozol.”
(Ahmed b. Hanbel II, 50; Ebû Dâvûd, Libas 4)
„Aki nem olyan, mint mi, az nem közülünk való. Ne hasonlítgassátok magatokat a zsidókhoz és a keresztényekhez.”
(Tirmizi, Isti’zán 7)
A hadíszok kimondják, hogy a személyazonosságot védeni kell.
Az utánzás egyfajta beolvadás. Ezért a más vallásúakhoz való hasonlítás árt a vallásnak. Egy utánzási válságba került társadalom elveszíti önazonosságát, és az általa utánozott tömeg részévé válik. Más szokások és életmódok utánzása fokozatosan arra kényszerít, hogy átvegyük az ő tárgyakhoz való viszonyulásukat is. A külső megjelenés utánzása lassan az ahhoz illő gondolkodásmód elfogadásához vezet.
A Próféta (béke legyen vele) azon kijelentése, miszerint a Könyv népe utánzása fokozatosan kezdődik és aztán növekszik, azt mutatja, hogy az utánzás nem marad egy helyben, hanem fokozatosan, kevesebbről többre haladva növekszik, és nincs határa.
„Bizony, ti is pontosan úgy fogtok cselekedni, mint az előttetek élt népek, lépésről lépésre, centiméterről centiméterre, hüvelykujjnyi távolságra. Még ha ők egy szűk lyukba is bemennének, ti is be fogtok menni abba a lyukba.”
(Ahmed b. Hanbel II, 325; Buhârî, İ’tisâm 14)
Ez a más kultúrák iránti érzékenység jogos és fontos, amit a kulturális imperializmus és a divat romboló hatásai alatt élő mai muszlimok még inkább éreznek. Egyes körökben az iszlámról való eltávolodás és a kihívó öltözködés a modernséggel való azonosítása egy alattomos terv jelszavává vált, amelynek célja a muszlimok identitásuktól való eltávolítása. Néhány muszlim pedig tudtán kívül ennek az alattomos tervnek a szócsöve lett. Ez az utánzás sajnos megmutatja nekünk, mekkora pusztítást okoz az embernek és a társadalomnak a Korántól és a Szunnától távol álló élet.
Az olyan országok, mint Amerika, amelyek egykor a modernizmust követve rohamosan nyitottak, most a szerénység megoldásait keresik. Az amerikaiak egykor a meztelenségben nem ismertek határt, még nudista táborokat is alapítottak. Aztán rájöttek, hogy a meztelenség katasztrófát hoz, semmi haszna nincs.
Az apátlan gyermekek száma napról napra nő;
most pedig a trágárság elleni küzdelembe fogtak.
Még mennyi vallási, erkölcsi és kulturális pusztulásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a muszlimok felébredjenek?
(lásd:
Dr. Aynur Uraler, A szunnai követésének akadályai
További információért kattintson ide:
– Milyen különbségek és hasonlóságok vannak a Próféta születési környezete és a mi jelenlegi társadalmi környezetünk között?
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
