Kedves testvérünk,
A behajtható (azaz, aminek a behajtása remélhető, és nem reménytelen) követelések zekatját a legtöbb jogtudós (beleértve a Hanefiket is) szerint a hitelezőnek kell fizetnie évente. Imam Malik szerint pedig, függetlenül attól, hogy a követelés behajtható-e vagy sem, a zekatot a behajtás évében kell fizetni.
-nem a korábbi évekből, hanem kizárólag az adott évből-
fizetendő. Mivel a rászorulónak kölcsönadni is egyfajta segítségnyújtás, vannak olyan vallástudósok is, akik szerint a követelésre nem kell zakat fizetni.
A hosszú lejáratú kölcsönök esetében, amelyeknek az anyagi értéke is csökkent, Imam Malik jogi véleménye és az a nézet, hogy a rászorulónak kölcsönadni is egyfajta segítség, elfogadható, és így a követelés után nem kell zakatot fizetni.
Azon követelések, amelyek biztosan visszafizetésre kerülnek,
A hitelezőnek évente meg kell fizetnie a zekátját. Ha a zekát nem fizették ki a követelés behajtása előtt, akkor a behajtás után a korábbi évekre eső zekát is meg kell fizetni. Azoknak a követeléseknek, amelyeket tagadnak vagy visszavonásuk valószínűtlen, nem kell évente zekát fizetni. Ha egy ilyen követelés később kifizetésre kerül, a hitelező ettől az időponttól kezdve lesz zekátfizetésre kötelezett; a korábbi évekre nem kell zekát fizetnie. Ha a hitelező nem tagadja a követelést, akkor a követelés beérkezésekor a korábbi évekre eső zekát is ki kell számítani és meg kell fizetni. Ha azonban tagadja, akkor a beérkezés évének zekátját kell megfizetni.
1) Erős követelés:
Ezek a kölcsönadott pénzek és a kereskedelmi áruk ellenértékeként járó követelések.
Ha az adósok elismerik ezeket a követeléseket, akkor a behajtásukkor a korábbi évekre eső zekát is ki kell fizetniük. Például: ha valakinek két évig fennálló, és általa elismert tízezer lírás adóssága behajtásra kerül, akkor az elmúlt két évre eső zekát is ki kell fizetnie. Ebben az esetben, ha ez a tízezer líra ezüstben ezer dirhemnek felel meg, akkor az első évre 250 líra, vagy 25 dirhem ezüst zekát kell fizetni. A fennmaradó 9750 lírából pedig a második évre az Imam-ı Azam szerint 240 líra, vagy 24 dirhem ezüstöt kell fizetni, ami a 9750 dirhem negyvenedének felel meg, a fennmaradó tizenöt dirhem kivételével. A két imám szerint pedig 243 líra 30 kuruş zekát kell fizetni, mert a fennmaradó tizenöt dirhem is a negyvened arányában zekára kötelezett.
Ha egy ilyen jelentős adósság már évek óta fennáll, és legalább negyven dirhemnyi összeget behajtanak belőle, akkor annak a zekátját azonnal ki kell fizetni. Ha ennél kevesebbet hajtanak be, akkor nem kell azonnal zekátot fizetni. Azonban ha az adósságot behajtó személynek van más zekátköteles vagyona, akkor annak zekátjával együtt ezt is ki kell fizetnie. Ha azonban az adósságot tagadják, akkor az Imam Muhammed véleménye szerint a behajtáskor nem kell a korábbi évekre eső zekátot fizetni. Az, hogy a hitelezőnél van-e okirat vagy tanú, nem változtat ezen a szabályon. Mert nem minden bizonyíték érvényes a bíró számára, és nem mindenki tud pert indítani és bizonyítékait bemutatni. Ez az elfogadott vélemény.
Emellett létezik egy olyan vélemény is, miszerint a kölcsönadott pénznek csak a kézhezvétel évének és az azt követő éveknek a zakatját kell megfizetni, a kamatmentes kölcsönadás miatt járó évekért pedig nem kell zakatot fizetni.
2) Közepes Követelés:
Valaki nem kereskedelmi célú áruért járó ellenértékkel tartozik.
Például, mint egy lakbérhátralék, vagy egy régi ruha eladásából származó követelés. Az ilyen követelések, amíg a kötelezettnél maradnak, nem képezik a zakat (kötelező adomány) tárgyát az eltelt évekre. A zakat csak akkor válik esedékessé, ha a teljes nisab (kétszáz dirhem ezüst) összege beszedésre kerül. A nisab alatti összegre nem kell zakatot fizetni. Ha azonban a tulajdonosnak más, zakat-köteles vagyona is van, akkor ezekkel együtt, ha eléri a nisabot, a zakatot ki kell fizetni.
Imam-ı Azam’dan, egy hitelesebbnek tartott elbeszélés szerint,
erre a részre nem vonatkozik a korábbi évekre eső zakatfizetési kötelezettség.
Ha valakihez pénz kerül, egy évig nem kell rá zekát fizetnie. Ha a pénz birtokosának van más, zekára kötelezett vagyona is, akkor mindegyikre zekát kell fizetnie.
3) Kétséges követelés:
Ez egy olyan követelés, amely valakinek egy áru ellenértéke nélkül jár.
A hagyatékban maradt és a jogosultnak kifizetendő végrendeleti pénz, a még be nem szedett vérdíj, a feleségnek a férjétől járó mehir (házassági ajándék), a válási megállapodásban megállapított vagyonrész stb. Ezekre a követelésekre a korábbi évekre nem kell zekát fizetni. A zekát csak akkor kell megfizetni, ha a nisab (a zekát kiváltó vagyonminimum) eléri a küszöbértéket és egy év eltelt. Azonban, amennyit be lehet szedni, azt hozzá kell adni a zekát köteles más vagyonhoz, és így a zekát együttesen kell megfizetni. Egy vélemény szerint a vérdíj és a kitabet (váltságdíj) kivételt képeznek; ezek a beszedésük pillanatától zekát kötelesek.
Imam Shafi’i szerint a követelés,
Nem halasztja el a zakat (kötelező adomány) megfizetését.
A tartozás behajtása nem kötelező, de a zakat (kötelező adomány) megfizetése igen. Mert a kölcsönadás kizárólag az egyén akaratából történik. A szegények joga ezért nem késleltethető.
További információért kattintson ide:
Kell-e zakatot fizetni a kölcsönadott áru után?
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
