Kedves testvérünk,
„Allah az, aki megteremtette a hét eget és a földet, és a földön is az éghez hasonlókat. Az Ő parancsa érvényesül közöttük…”
(Talak, 86/12).
Először is, rögtön azt kell leszögeznünk, hogy
olyan kifejezések, mint a hét, a hetven és a hétszáz,
Mivel az arab stílusban a sokaságot fejezi ki,
„hét réteg”
ez utalhat a rétegek sokaságára is.
Valójában a szent versnek ebből a kifejezéséből sokféleképpen lehet következtetni. A mai értelemben a tér nem egy végtelen üresség, hanem…
„rab”
egy bizonyos nevű anyaggal van tele.
Ahogyan a hidrogénből és oxigénből víz, gőz és jég keletkezik, úgy a Mindenható Isten az éterből is hét rétegnyi égboltot teremtett, rendkívül finom renddel, és a csillagokat is oda helyezte. A mozgó csillagok, mint a halak, ezen az égen úszkálnak.
Ebből a szent versből azt is érthetjük, hogy az összes látható égboltot e világ egyetlen égboltjának tekinti, és ezen kívül még hat égboltréteg létezik. A „földdel kapcsolatos” kifejezésnek is többféle jelentése van. Mi itt azonban mind az égboltok, mind a föld hét rétegével kapcsolatos kifejezéseknek csak egy aspektusát, azaz a szó szerinti jelentését fogjuk vizsgálni.
Azt, hogy az ég és a Föld hét különböző rétegből áll, a csillagászat és a geológia bizonyította.
Vizsgáljuk meg a 6370 km sugarú, hét rétegű Földet a felszínétől a magjáig. Ez a szerkezet kívülről befelé haladva a következő hét rétegből áll:
1. Litoszféra vagy kéreg (Lithosphere or Crust)
2. Hidroszféra vagy Vízkör (Hydrosphere)
3. Felső köpeny (Astenoszféra)
4. Átmeneti zóna (Transition Zone)
5. Alsó köpeny (Mezoszféra)
6. Külső mag (Outer core)
7. Belső mag (Inner core)
1. Litoszféra vagy kéreg
A Föld legkülső rétege a kőzetburok, más néven litoszféra, vagyis a földkéreg. A szárazföldeken vastagabb.
(35-40 km, míg a Tibeti-fennsíkon 70 km)
) a kéreg átlagos vastagsága a tengerek és óceánok alján vékonyabb (8-12 km),
33 km
A kémiai összetétele és sűrűsége eltérő két részből áll. Az egyik gránitösszetételű kőzetekből álló…
gránitos kéreg;
a másik pedig bazaltos összetételű kőzetekből áll.
bazaltos kőzetburok.
Granitos kéregben
A szilícium és az alumínium a legfőbb alkotóelemei. Ezért könnyebb; sűrűsége 2,7-2,8 g/cm3 között van. A Földkéreg felső részét alkotja.
Bazaltos kőzetburokban
A szilícium és magnézium tartalmú elemek dominálnak benne. Ezért nehezebb a gránitos kéregnél; sűrűsége 3-3,5 g/cm³ között változik. A gránitos kéreg alatt és az óceánok alján helyezkedik el. Ezért bazaltos kéregnek is nevezik.
óceáni kéreg
neve is meg van adva.
2. Hidroszféra:
A Földön található tengerek, tavak, folyók és felszín alatti vizek alkotják a hidroszférát. A Föld felszínének 3/4-ét víz borítja.
Kabát
Köpeny;
három különálló rétegből áll: felső köpeny, átmeneti zóna és alsó köpeny.
Térfogatát tekintve a világ 83%-át, súlyát tekintve pedig 66%-át teszi ki.
3. Felső köpeny
Vastagsága 360 km, sűrűsége pedig 3,3-4,3 gr/cm3 között van.
4. Átmeneti zóna
a felső köpeny és az alsó köpeny között helyezkedik el. Vastagsága 600 km.
5. Alsó köpeny
Sűrű és rugalmas kőzetekből áll. Vastagsága 1900 km.
Mag
A Föld 2900 km-től 6370 km-ig terjedő részét a mag alkotja. Ez pedig két részre oszlik: a külső és a belső magra.
6. Külső mag:
A Földnek a 2900 km és 5150 km közötti részét foglalja magában. A külső mag fő alkotóeleme az olvadt vas és nikkel. Mivel a másodlagos (S) hullámok nem haladnak át a külső magon, a szeizmikus hullámokból arra következtethetünk, hogy ez a rész folyékony halmazállapotú. Ugyanis a másodlagos hullámok nem tudnak áthaladni a folyadékokon.
7. Belső mag:
A külső és belső mag határán a sűrűség eléri a 12,3 g/cm3-t, a hőmérséklet pedig a 4300 fokot. Ez a belső mag összetételét…
kristályos vas és nikkel
létrehoz. Mint tudjuk, a minket hordozó Földünk egy hatalmas mágnes. Mágneses mezője a folyékony külső mag dinamó-szerű működéséből ered. Ennek köszönhetően a mágneses tűk mindig ugyanabba az irányba mutatnak.
A Hét Mennyország
„Ő az, aki az eget és a földet rétegekben teremtette. A Mindenható teremtésében semmi hibát nem találsz. Nézz szét, látsz-e valami repedést?”
(Ingatlan, 67/3)
Az életünket az atmoszféra alján éljük, éppúgy, mint a halak a tengerfenéken. Mielőtt azonban az „levegőóceán” magasabb rétegeibe emelkednénk, ismerkedjünk meg az atmoszféra általános jellemzőivel.
A légkörben
78% nitrogén (azot), 21% oxigén
és kis mennyiségben argont, szén-dioxidot, hidrogént és más nemesgázokat is tartalmaz. Ha ez az arány nem lenne állandó, az élet a Földön nem lenne lehetséges. A légkör emellett egyfajta védőernyőként is funkcionál, amely megvédi a földi élőlényeket a káros sugárzástól. Például…
A légkör kiszűri a Napból érkező ultraibolya sugárzást. Ha ez a szűrő nem létezne, a sugárzás elpusztítaná az összes élőlényt.
Ha nem lenne légkör, nappal a hőmérséklet a Földön 100°C fölé emelkedne, éjszaka pedig fagypont alá süllyedne. Tehát a légkör a hőenergiát is szabályozza.
A légkör egyik legfontosabb feladata, hogy a szél segítségével a csapadékot hozó felhőket a rászoruló területekre szállítsa.
A légkör hatalmas áldás, amely nitrogént, oxigént és szén-dioxidot tartalmaz, a legnélkülözhetetlenebb anyagokat.
Gondoljon bele,
ha nem lenne oxigén
Működnének-e sejtjeink, testünk legkisebb egységei? Nem tudnánk oxigén nélkül elégetni táplálékainkat és nem tudnánk előállítani a szükséges kémiai energiát. Az oxigénnek köszönhetően a sejtekben oxidáció, azaz égés zajlik, és a táplálékot alkotó molekulák kémiai átalakuláson mennek keresztül.
Az atmoszféra vastagságáról nehéz bármit is mondani. A tengerszinten
egy köbmérföld
A levegő súlya 6.000.000 tonna. 350 km magasan azonos térfogatú levegő súlya pedig:
60 gramm
Ezért is csökken a levegő sűrűsége a magasság növekedésével. 130-140 km magasságban pedig már annyira kevés a mozgó levegőmolekula, hogy a hanghullámok nem terjednek, és emiatt még egy kalapács hangját sem lehet hallani.
A légkörnek és az űrnek testet adó rétegek a következők:
1. Troposzféra,
2. Sztratoszféra,
3. Kemoszféra,
4. Mezoszféra,
5. Ionoszféra,
6. Exoszféra,
7. Magnetoszféra.
1. Troposzféra:
A legalsó légköri réteget, amelyben élünk, troposzférának nevezzük. A troposzféra hőmérséklete és páratartalma a régiótól függően változik. Vastagsága 0 és 16 km között mozog.
2. Sztratoszféra:
A légkör második legfontosabb rétegét alkotja, és a troposzféra felett helyezkedik el. 11 és 50 km között terül el. A katonai repülőgépek többsége ebben a rétegben repül. A hőmérséklet mínusz ötvenöt fok (-55°C) körül van. A sztratoszférában nincsenek szelek, és ennek következtében felhők sem.
3. Kemoszféra:
Eléri a 80 km-es magasságot és a sztratoszférán túl terjed. A gázmolekulák itt atomi gázzá alakulnak át, vagy fordítva.
4. Mezoszféra:
A légkör középső részét alkotja.
5. Ionoszféra:
A mezoszféra felett, 400 km-ig terjed. Ebben a rétegben a levegő elektromosan töltött. Ennek oka az, hogy a levegőt alkotó gázok atomjai elvesztették vagy nyerték elektronjaikat. Mivel elektromosan töltött atomokat, azaz ionokat tartalmaz, ezt a réteget ionoszférának nevezik.
Ionoszféra,
elektromosan töltött részecskéket és rádióhullámokat ver vissza.
Hogy hallhatnánk akkor a világ másik végén lévő rádióállomás adását? Az ionoszféra alsóbb rétegei a közönséges rádióhullámokat, a felsőbb rétegei pedig a rövidhullámú rádióhullámokat verik vissza. Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy rövidhullámú rádióval könnyen hallgathassuk a tengerentúli országok rádióit. A televíziós adóhullámok azonban nem verődnek vissza innen, hanem áthaladnak ezen a rétegen.
6. Exoszféra:
Az ionoszféra felett a légkör sűrűsége rendkívül alacsony. Mivel a légkör itt nagyon ritka, a súrlódás is elhanyagolható.
Ezért az ember alkotta mesterséges holdak ezen a rétegen keringenek a Föld körül.
7. Magnetoszféra:
A végtelen űrt tölti ki. A légkör, azaz a levegő nélküli, határtalan tér. Részben magába foglalja az exoszférát, és a 64 000 km-nél távolabbi űrtérséget is.
Mint ebből a rövid magyarázatból is kitűnik, a Korán a tudományok legvégső határaira mutatva az emberiséget arra ösztönzi, hogy kutassa Isten műveinek bölcsességét, művészetét és rendjét. Természetesen ez az ösztönzés és utalás egyben olyan módon történik, amely az egyes korok emberének megértésének és felfogásának megfelel, és nyitott a különböző értelmezésekre is.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
