– Nem mond-e ellent a zühdnek (a világi dolgokról való lemondásnak) Salamon próféta (béke legyen vele) kérése: „Adj nekem olyan birodalmat (uralmat), amilyet senki másnak nem adtál utánam”?
– Megengedhető-e a hatalomvágy?
– A hadíszekben és különösen a szúfi művekben a hatalomvágy elítélése és a zühd (aszketizmus) parancsolása és ajánlása olvasható. Hogyan magyarázható ez a látszólagos ellentmondás, amely ezzel az ájával merül fel?
Kedves testvérünk,
Ez az ima egy olyan kifejezés, amely a Koránban szerepel:
„Uram, – mondta – bocsáss meg nekem, és adj nekem olyan hatalmat, amilyet senki más nem kaphat meg utánam. Hiszen Te vagy az egyetlen, aki végtelenül kegyes!”
(Szomorú, 38/35)
Mint Salamon próféta (béke legyen vele), Allahé.
„Milyen jó ember volt!”
így dicsérte
(Szád, 38/30),
bizonyos fokú közelségben van vele
bejelentette
(Szomorú, 38/40)
Egy nagy próféta ezen imájával sok bölcsesség és áldás közvetítője akart lenni.
Például:
– Amíg az ember szíve Istennel van, és érzi a felelősségét.
A vagyon szeretete nem rossz; az ilyen embereknek az értékes javak a földi boldogságot nyújtják, és egyben arra is ösztönzik őket, hogy jobban emlékezzenek meg és hálát adjanak az Istennek, aki ezeket a javakat adta nekik.
– Nincs semmi kivetnivaló abban, ha valaki, mint Salamon király, azzal a szándékkal szenteli magát és hatalmát Isten útjára, hogy a földön az igazságot, a jóságot és az igazságosságot érvényesítse, nem engedi, hogy a vagyon és a hatalom iránti vágy elfeledtesse vele Istent, felismeri hibáit és azonnal bűnbánattal és bocsánatkéréssel orvosolja azokat, betartja az igazságosságot és ellenáll önnön vágyainak káros követeléseinek, és a legmagasabb szintű politikai hatalmat és uralmat akarja.
Továbbá, Salamon királynak,
„Adj nekem olyan uralmat (birtokot), amilyet senki más nem érhet el utánam.”
Azt is megemlítik, hogy imájában nem politikai hatalmat kért Allahtól, hanem egyedül neki, mint prófétának, csodák végrehajtására való képességet. Valójában ezen az ájon után,
„Ekkor pedig, parancsára, a szellőket, melyek lágyan fújnak, amerre ő akarja, és az összes építkezésben és búvárkodásban segédkező ördögöket, és a láncokkal megkötözött többi teremtményt az ő hatalmába adtuk.”
(Szád, 38/36-38)
a Korán verseivel Salamon prófétához
a kapott csodálatos erők
van leírva.
(lásd Razi, a vonatkozó vers magyarázata)
A témával kapcsolatos egyik hadísz-beszámoló a következő:
„Tegnap este egy dzsinn, egy ifrit, hirtelen megpróbált megzavarni az imámat. De Allah nem engedte, hogy hatalmába kerítsem. Én pedig megfojtottam. Esküszöm, nagyon szerettem volna a mecset egyik oszlopához kötözni. Így reggelre mindannyian…”
(vagy mindannyian)
láthattátok volna őt; de aztán eszembe jutott öcsém, Süleyman, aki ezt mondta:
„Uram, bocsáss meg nekem, és adj nekem olyan gazdagságot, amilyet senki másnak nem adtál!”
azt mondta. Allah pedig úgy elkergette, mint egy kutyát.”
(lásd: Muszlim, Meszdzsid, 39)
Salamon próféta (béke legyen vele)
„Egy olyan birtokot hagytál rám, ami utánam senkinek sem fog jutni.”
(uralkodás)
cselekedj jót.”
A kérés mind mennyiségileg, mind minőségileg egy birodalomra és uralomra utal. A vers egyértelműen azt mutatja, hogy Salamon (béke legyen vele) hatalmas tengeri flottákat és korában legyőzhetetlen lovas egységeket hozott létre, és uralma az Ománi-öböltől az Ádeni-öbölön át a Vörös-tengerig terjedt. Az is bizonyos, hogy utána egyetlen prófétának sem adatott meg ilyen hatalmas birodalom. Ő ezeket a javakat és áldásokat azért szerette, mert azok Istenének emlékezésére szolgáltak. A dzsinnek feletti uralma pedig egy különleges minőséget képvisel.
Ebből a mondatból tehát két dolog következik:
Először is,
olyan birtok, amely utána egyetlen prófétának sem adatott meg;
másodszor,
Lehetséges, hogy az utódai és unokái nem lesznek méltók az általa rájuk hagyott vagyonhoz. Hiszen Salamon király (béke legyen vele) után is voltak és vannak olyanok, akik nála nagyobb birodalmat és hatalmat építettek ki. Azonban azt mondhatjuk, hogy minőségében az övéhez hasonló birodalom nem jött létre. Mert ő nemcsak az embereknek, hanem a dzsinneknek is uralkodott.
Ha figyelembe vesszük, hogy Salamon király halála után trónra lépő fia nem tudta fenntartani a meglévő uralmat sem mennyiségileg, sem minőségileg, akkor a második értelmezés tűnik helyesnek.
Salamon próféta (béke legyen vele) imája:
– Allah jogainak érvényt szerezni,
– Igazságosan gazdálkodni az ő vagyonával, és az általa teremtett dolgokat az ő helyzetüknek és rangjuknak megfelelően elhelyezni, és a határokat betartatni,
– Az Isten által elrendelt pénzügyi kötelezettségek betartása,
– A vallás jelképeinek tiszteletben tartása,
– Nyilvánosan kifejezni a vallásos meggyőződését,
– Hűséget tanúsítani iránta való engedelmességben,
– Allahnak az Ő szolgáira vonatkozó érvényes ítéletét és törvényét megállapítani,
– És azért történt ez, hogy beteljesítse azokat az ígéreteket, amelyeket angyalainak tett, és amelyeket teremtményei közül senki sem ismert.
Valóban, a Mindenható Isten:
„Azt hiszem, én többet tudok, mint ön.”
(Al-Baqara, 2:30)
így szólt. Szó sem lehet arról, hogy Salamon (béke legyen vele) kérése önmagában a világi javakért szólt volna. Hiszen ő, akárcsak a többi próféta, Isten teremtményei között a leginkább a világtól elvonult ember volt.
Ő a földi javakat kizárólag Allahért akarta.
Állítólag azt is kérte, hogy a birtoka halála után senkire ne szálljon át.
hogy az égben és a földön lévő teremtmények között az Allahnál való helyzete és felsőbbrendűsége nyilvánvalóvá váljon
Ezért volt. Mert a próféták mintha versenyeznének egymással Isten színe előtt elfoglalt helyükért. Mindenki azt szeretné, hogy legyen egy különleges helye, amivel bizonyíthatja Isten előtti rangját.
Ezért, amikor a Próféta (béke legyen vele) el akarta fogni azt a gonosz szellemet, aki meg akarta szakítani az imáját, és Isten megadta neki ezt a lehetőséget, először meg akarta kötözni a gonosz szellemet, majd emlékezve testvére, Salamon (béke legyen vele) imájára, megalázottan (kicsinyítve) szabadon engedte.
Ha utána valakinek is hasonló hatalom adatott volna, akkor ez a kiváltsága megszűnt volna. A Próféta (béke legyen vele) tudta, hogy Salamon (béke legyen vele) rendelkezett azzal a kiváltsággal, hogy a sátánok az ő parancsára álltak, és hogy az az imája, hogy ez a kiváltság utána senkinek se adassék meg, meghallgatásra talált. Úgy tűnik, nem örült volna annak, ha ebben a kiváltságban osztoznia kellene valakivel.
(lásd: Kurtubi, el-Camiu li Ahkâmi’l-Kur’an, a vonatkozó vers magyarázata)
Kadı Beyzâvi szerint, mivel a dzsinnek feletti hatalom kizárólag Salamon prófétára (béke legyen vele) volt jellemző, a mi prófétánk (béke legyen vele) nem kötötte meg a dzsinnt, akit elfogott. Vagy pedig alázatossága miatt mondott le a megkötésről.
(Kádi Beyzavi, Esrar’ut-Te’vil, a szóban forgó vers magyarázata)
A dzsinnek velünk együtt élnek a Földön.
Közöttük is vannak hívők és hitetlenek, akárcsak az emberek között. A hitetlenjeiket ördögnek nevezik.
Az angyalok és a dzsinnek létezése egyértelműen kijelentve van a Korán verseiben és a hadíszokban.
A hadíszban említett
„Eszembe jutott a bátyám, Szulejmán szava…”
A kifejezés a Szád szúrájának 35. versére utal, amelynek fordítását a hadíszban adtuk meg.
A Próféta (béke legyen vele) és Salamon próféta (béke legyen vele) közötti testvériség a vallás alapelvei vagy a törvényeik közötti hasonlóság szempontjából értelmezhető. A próféták ráadásul egy apától származó testvérek. Ahogy a Próféta (béke legyen vele) mondta:
„Minden próféta testvér az apja révén; az anyjuk más, de a vallásuk egy.”
(
vö. Buhari, Enbiya 48)
parancsolja.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
