Kedves testvérünk,
Jótékonysági cselekedeteket lehet tenni elhunyt vagy élő személy nevében. Különösen az anya, apa, más rokonok és barátok sírjait szokás meglátogatni, hogy imádkozzunk és bocsánatot kérjünk Allah-tól az ő lelkeikért. A halottak nevében végzett jótékonysági cselekedetek jutalmának elérését hiteles hadíszok és a közmegegyezés bizonyítják. A halottak sírjának meglátogatásakor imádkozunk Allah-hoz az ő lelkeikért, Koránt olvasunk és a jótékonysági cselekedetek jutalmát nekik ajánljuk fel.
A következő szent vers is azt bizonyítja, hogy az imádság és a bűnbánat hasznos a halottak lelkének:
„Urunk, bocsáss meg nekünk és azoknak, akik hitben megelőztek minket. Ne hagyj bennünk gyűlöletet azok iránt, akik hittek.”
(Al-Hasr, 59/10).
Ebben a témában sok hadísz (prófétai hagyomány) létezik.
(Ahmed b. Hanbel, Muszand, II/509; VI/252; Ibn Madzsa, Edeb)
– Lehet-e Koránt olvasni a halottnak?
A Koránnak nem csupán egyetlen aspektusa van. Ahogy Bediüzzaman mondta, a Korán…
„Az ember számára ez egy szent könyv, amely magában foglalja a törvénykönyvet, az imádságok könyvét, az emlékezés könyvét, a gondolatok könyvét, és sok más könyvet, amelyek az ember minden lelki szükségletének forrásai.”
1
Tehát a Szent Korán rendezi az életünket. Megmutatja az Isten iránti felelősségünket, tanít minket a világra jövetelünk céljáról, arról, hogy mit kell tennünk, hogyan kell imádkoznunk, és elmagyarázza mindennek a bölcsességét és lényegét. Összefoglalva, a Szent Korán egy emlékezés, gondolkodás, ima és meghívás könyve.
A Korán hatása nem korlátozódik csupán a földi életre. Az általa a hívő lelkeknek nyújtott áldás nem szűnik meg a halállal, hanem a síron túli létben is folytatódik, ott is felvidítja lelkünket, és sírunkban fényt és világosságot hoz.
A múltunk lelkének megnyugtatása érdekében a Koránból való felolvasásról a Prófétánk (béke legyen vele) a következő tanácsokat adja:
„A Yasin-szúra a Korán szíve. Aki elolvassa és Allah-tól a túlvilági boldogságot kéri, annak Allah megbocsát. Olvassátok a Yasin-szúrát halottaitok felett.”
2
Ez a hadísz arra utal, hogy a Jászin szúrát mind haldokló betegeknek, mind pedig elhunyt hívők lelkének felajánlásaként lehet olvasni. A kérdést tisztázza az a hadísz is, melyet Abu Bakr (ra) mondott el:
„Aki pénteken meglátogatja apja, anyja vagy valamelyikük sírját, és ott elolvassa a Jászin szúrát, annak Allah megbocsátja a sírban nyugvó bűneit.”
3
Az iszlám tudósok azt javasolták, hogy a halott lelkéért a Korán olvasása után imádkozzanak és a lelkükért felajánlják azt, és a Szahabák is így tettek. Imam-ı Beyhakî egyik elbeszélésében arról számol be, hogy Abdullah bin Ömer azt javasolta, hogy a halottak lelkéért a Bakara szúrát olvassák fel.4
Nézzük meg, hogyan jut el egy elmondott Fatiha vagy Yasin az összes halott lelkéhez, anélkül, hogy bármi is hiányozna belőle, ahogy azt Bedüzzaman elbeszéléséből megtudhatjuk:
„Ahogyan a Bölcs Teremtő a levegő elemet a szavak villámcsapásszerű terjedésének és elszaporodásának mezőjévé és eszközévé tette, és a rádió segítségével egy minaretben elhangzó imára hívást (ezán-ı Muhammedi) egyidejűleg juttatja el minden helyre és minden emberhez; úgy a felolvasott Fatiha-t is, például, az összes hívő halottaihoz (emvát) egyidejűleg eljuttatja végtelen hatalmával és határtalan bölcsességével a szellemi világban, a szellemi levegőben, sok szellemi elektromosságot, szellemi rádiót terített el, szórt szét; a veleszületett vezeték nélküli telefonokban alkalmazza, működteti.”
„Ahogyan egy égő lámpa fénye ezernyi tükörben is teljes lámpaként tükröződik, úgy a Yasin-i Şerif felolvasása is, ha millió léleknek ajándékozzák, mindegyiknek egy teljes Yasin-i Şerif jut.”
5
A sírban lévő szeretteink állandóan várják tőlünk a segítséget. Tudják, hogy egy imádság, egy Fatiha, egy Ihlâs által lélegezni tudnak. Mert a sír annyira nehéz körülményekkel van tele, hogy a legkisebb lelki segítség is megkönnyebbülést hoz a lelküknek. Egy hadíszban a Próféta így mondja:
„A halott olyan, mint aki a sírjában fuldoklik és segítségért kiált. Várja az imát, amely apjától, testvérétől vagy barátjától érkezik. Amikor az ima végre eléri, annak jutalma számára drágább lesz, mint a világ és mindaz, ami benne van. Bizony, az élők ajándéka a halottaknak az ima és a bocsánatkérés.”
6
Források:
1. Beszédek, 340. oldal.
2. Musned, V/26.
3.
Ibn Adiy, 1/286; Abu Nuaym, Ahbâr el-Asbahân, 2/344-345; Ali el-Müttakî, Kenzü’l-ummâl, 1981, byy., 16/468. Bár vannak tudósok, akik kritizálják ezen elbeszélés hitelességét, Suyuti felhívja a figyelmet arra, hogy a hadísznak tanúi vannak, és néhány példát is idéz. (lásd: Suyûtî, el-Leali, Bejrút, 1996, 2/365)
4. Beyhaki, IV/56.
5. Sugárzások, 576. oldal.
6. Miškāt al-Maṣābīḥ, I/723.
(lásd: Mehmed PAKSU, Halál és ami utána következik)
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
