Kedves testvérünk,
„A megbánás napja”
Nem találtunk erre vonatkozó hadíszt. Viszont Ali (ra) szájából származó, ehhez kapcsolódó mondásról van tudomásunk:
„A beszéd ékessége az igazság. Isten előtt a legnagyobb bűn a folyton hazudozó nyelv hazugsága. A legrosszabb megbánás pedig az, amit az ítélet napján érez az ember.”
(Kenzu’l-Ummal, h. sz.: 44391).
„Figyelmeztesd őket arra a napra, amely a vágyakozás és a megbánás napja lesz, arra a napra, amikor az isteni ítélet beteljesedik rajtuk! De ők mégis hanyagságban élnek, és nem hisznek.”
(Mária, 19/39)
A versben arra is utalás történik, hogy a feltámadás napján a megbánás rendkívül szörnyű lesz.
De ahogy ez a vers is mutatja, ez a vágyakozás, a megbánás és a bűntudat nem mindenkire, hanem csak azokra vonatkozik, akik ott veszítettek. Hiszen miért is éreznének megbánást azok, akik a paradicsomba jutottak?!
„Akik tagadják az Istenhez való visszatérést, azok bizony a legnagyobb vesztesek. Amikor eljön az utolsó óra, ők bűneik terhét a hátukra véve így kiáltanak:
„Jaj nekünk! Szégyen ránk a világban elkövetett bűneink miatt!”
majd azt mondják: „Nézzétek csak, micsoda szörnyű terheket cipelnek!”
(Al-An’am, 6/31)
A versben egyértelműen meg van jelölve, kik fognak megbánást érezni. Természetesen a hitetlenek mellett.
-nem kegyelmezett-
A bűn terhe alatt nyögő hívők is megbánják majd tetteiket…
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról