Aki másoknak ártott, annak nem fogadja el Isten az imáját?

Kérdés részletei

– Egy könyvben – ha nem tévedek – olvastam egy hadíszt, amely szerint annak, akinek mások felé tartozása van, az imája nem fog meghallgatásra találni. Létezik-e ilyen hadísz?

– Ha valaki másoknak tartozik, és semmit sem tesz azért, hogy ezt a tartozást rendezze, akkor hiába imádkozik? Vannak, akiknek azt mondják, hogy bizonyos bűneik miatt az imájuk nem lesz meghallgatva. Ők is hiába imádkoznak?

– Nem kapnak semmilyen jutalmat az imáikért?

– Biztos, hogy nem lesznek meghallgatva az imáim?

Válasz

Kedves testvérünk,


Az az állítás, miszerint annak, akinek másokkal szemben tartozása van, nem fogadja el Isten az imáit és más vallási cselekedeteit, téves.

– A vallási vizsga a bűnök és a jócselekedetek arányai alapján kerül kiértékelésre és lezárásra. Az egyik bizonyíték arra, hogy Isten irgalma megelőzi haragját, az, hogy ebben a vizsgában a hibák nem semmisítik meg a helyes válaszokat.


„Aki egy porszemnyi jót cselekszik, az meglátja annak jutalmát, aki pedig egy porszemnyi rosszat cselekszik, az meglátja annak büntetését.”


(Zilzal, 99/7-8)

Ez az elv a fenti versben van hangsúlyozva.


„Akié a mérleg serpenyője nehezebb lesz, az elégedett életbe lép. Akié pedig könnyebb lesz, annak a menedéke a Haviye lesz. Tudod, mi az a Haviye? A Haviye egy tűz: lángoló, izzó!”




(Kária, 101/6-11)

a következő versekben:

-az emberi jogok kivételével-

Világosan ki van mondva, hogy minden bűn és jó cselekedet mérlegre kerül. Csak az a lényeg, hogy az illető a hit körében vizsgáztassa meg magát.

– Ezzel kapcsolatban a forrásokban szereplő egyes állítások gyengék. Egy részük pedig ijesztgető jellegű megfogalmazás.

– Abu Hurejre (r.a.) elmondja:

Mohamed próféta (béke legyen vele)

„Tudjátok-e, ki az a csődbe jutott ember?”

kérdezte. Az ott lévők azt válaszolták: „Nálunk a csődbe jutott az, akinek nincs se pénze, se vagyona.” Erre a Próféta (béke legyen vele) így szólt:


„Az igazi csőd az, ha az ember a feltámadás napján egyrészt…

az imádsággal, a böjttel és a zakáttal (kötelező jótékonysági adomány).

Másfelől, jöhet úgy is, hogy megsértette ezt, rágalmazta azt, elvette amannak a vagyonát, belekeveredett emennek a vérontásába, megverte amazt. Ezért az általa elkövetett jócselekedetek és érdemek szét lesznek osztva ezeknek és azoknak. Ha az érdemei elfogynak, mielőtt az adóssága ki lenne fizetve, akkor ő fogja viselni az ő bűneiket, és utána a pokolba lesz vetve.”


(Müslim, Egy, 59)

Ebből a hiteles hadíszból egyértelműen kiderül, hogy azoknak is érvényes az imádságuk és a vallási cselekedeteik, akik mások jogait megsértik.


Üdvözlettel és imádsággal…

Kérdések az iszlámról

Legfrissebb Kérdések

A Nap Kérdése