A „Ya Erhamerrahimin” és „Ya Rabbi” zikrekkel kapcsolatos hadíszok hitelesek-e?

Kérdés részletei

– (Aisha (r.a.) elbeszélése szerint) Allah küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „Amikor a szolga azt mondja: »Ó, Uram, ó, Uram!«, Allah azt mondja: »Meghallgatom a kérésedet. Kérj, és megadom neked!«” (Camiussağir – 777)

– Allahnak van egy angyala, aki azokat követi, akik azt mondják: „Ó, irgalmasoknak legirgalmasabbja!”. Ha valaki háromszor mondja ki a „Ó, irgalmasoknak legirgalmasabbja!” szavakat, az angyal azt mondja: „Ó, irgalmasoknak legirgalmasabbja, a te Urad feléd fordult, kérj, amit akarsz!” (Nevevi, Ezkar, 343, Hakim-től)

Válasz

Kedves testvérünk,


„Amikor a szolga elkezd Allahhoz imádkozni,

„Ó, Istenem, ó, Istenem!”

Amikor így imádkozik Allahhoz, Allah azt mondja:

„Meghallgatom imádat. Kérj, és megadatik neked.”






(Münavi, Feyzu’l-kadir, 1/526, sz. 777)

Bár azt állítják, hogy ez a hagyomány a benne szereplő egyik elbeszélő miatt gyenge, felhívták a figyelmet arra, hogy egy másik hagyomány megerősíti azt.

(lásd: Münavi, ay.)


Allahnak van egy angyala, ez az angyal

„Ó, a legirgalmasabbak legirgalmasabbja!”

Azokat követi, akik azt mondják: „Ó, irgalmasok irgalmasabbja!” Ha valaki háromszor mondja ki a „Ya Erhamerrahimin” szót, az angyal:

„A legirgalmasabb Úr feléd fordult, kérj tőle, amit csak akarsz.”

mondja.


(Hakim, Müstedrek, 3/95)

Imam Suyuti a hadísz végére a „szahíh” (hiteles) jelzést tette.

(el-Camiu’s-sağir, 1/142, sz. 2359)

A nyelvész Ibn Manzur általában

„Ó, Uram, Istenem!”

vagy megszólító és felhívó kifejezésekkel kezdődő

Istent dicsőítő

minden szó –

még ha nem is tartalmaz kérést vagy kívánságot –

arra utalva, hogy ez egy ima, ahogy az a Próféta (béke legyen vele) egyik hadíszában is szerepel, amely az arafa napjára vonatkozik,

„Arafat napján az én imám és az előttem lévőké”

„Nincs más isten, csak Allah, egyedül Ő, nincs társa, övé az uralom és az övé a dicséret, és Ő mindenre képes.”

szavát.”

a következőképpen fogalmazott, amit bizonyítékként hoz fel; emiatt

elemzés


(nincs más isten, csak Allah),


dicséret


(hála Istennek)

emlékeztet arra, hogy az iszlám hagyományban az ehhez hasonló vallási kifejezéseket duának nevezik (Lisanü’l-Arab, “dʿav” szócikk).

Valóban, a Koránban is

(lásd Jónás 10/10)

a hívőknek a paradicsomban elmondott imái

Isten tisztelete és dicsőítése

szavaival

(Szubhánékelláhumme)

kezdetét veszi, ismét az ő imáiknak dicsérő szavaival

(Al-hamdu lillahi rabbi’l-alamin)

a befejezésének időpontja meg lett adva.

Az iszlám életfelfogásban az embernek Isten felé való törekvése, az Ő kegyelmét és irgalmát elnyerő kérelemben való létezése kiemelkedő fontossággal bír. Egy hadíszban Istennek a bűnbánat iránti öröme ahhoz a boldogsághoz hasonlít, amit az érez, aki a sivatagban elvesztett tevét megtalálja.

(Müslim, Tevbe, 2)

Azonban ezen isteni kegyelem és figyelem megvalósulásában az első lépést a teremtménynek kell megtennie. A prófétánknak (béke legyen vele) az Isten és a teremtmény közötti kapcsolatról feltett kérdésre a Korán a következő választ adja:


„Közel vagyok; ha valaki tőlem kér valamit, meghallgatom az imáját.”


(Al-Baqara 2:186)

Egy hadísz-i kudszi szerint,

a szolga az Úr iránt tanúsított figyelem és szeretet bőséges jutalmát fogja elnyerni

el van magyarázva.

(Muszlim, Tevbe, 1; Tirmizi, Daavat, 132)

Mivel az ima egy istentisztelet és egy zikr (Istenre való emlékezés), az imádkozó mindenképpen eleget tett az isteni parancsnak, engedelmeskedett és jutalmat szerzett.

A Mindenható Isten a világgal kapcsolatos kéréseinket azonnal, a mi javunkra teljesítheti, de megteheti azt egy bizonyos idő elteltével is, vagy pedig a kérésünk jutalma a túlvilágra is halasztható.

Ezért az az ember, akinek a világi élettel kapcsolatos igényei nem teljesülnek,

„Az imám nem talált meghallgatásra.”

Nem szabadna így tennie. A mi prófétánk (béke legyen vele) azt mondta nekünk, hogy ha valaki imádkozik, a Mindenható Isten vagy azonnal megadja neki a kérését a földi életben, vagy a túlvilágon, vagy pedig annyi rosszat távolít el tőle, amennyi jót kért.


„Nincs olyan ember, aki Allahhoz imádkozik, és imája ne lenne meghallgatva. Amíg nem vétkezik, nem szakítja meg a kapcsolatait a szeretteivel, és nem sietteti a kérését, Allah vagy azonnal megadja neki a kért dolgot a földi életben, vagy a túlvilágra halasztja a kérését, vagy pedig imája arányában megbocsátja a bűneit.”

A Szahaba,

„Ó, Allah küldötte! Hogyan kell sietni?”

így kérdezték. A Próféta pedig,

„Az, hogy a szolga azt mondja: ‘Uramhoz imádkoztam, de nem hallgatta meg imámat.'”

parancsolja.

(Tirmizi, Deavát, 133)


További információért kattintson ide:


– Ha őszintén imádkozunk, az imánk azonnal meghallgatásra talál? …


– Mi a titok a sikeres imádkozásban? Minden ima meghallgatásra talál?


– Hogyan kell imádkozni ahhoz, hogy az imáink meghallgatásra találjanak?


– A vallási szertartások által ígért eredmények és jutalmak elérésének feltételei…


Üdvözlettel és imádsággal…

Kérdések az iszlámról

Legfrissebb Kérdések

A Nap Kérdése