a) Mit jelent az, hogy az univerzum nem csupán illúzió és képzelet? Kérném, írja le az Ahl-i Szunna vallási iskoláinak véleményét erről a témáról.
b) A tevhid tudományának elsajátítása kötelező-e; ha igen, hogyan kell elsajátítani?
c) Milyen kötelezettségei vannak egy muszlimnak a cselekedetek egysége (Tevhid-i Ef’al), a tulajdonságok egysége (Tevhid-i Sıfat) és a lényeg egysége (Tevhid-i Zat) témakörében?
Kedves testvérünk,
a)
A világegyetemnek csupán illúzió és képzelet termékének tartása nyilvánvalóan ellentmond a szemmel látható dolgok létezésének. Egy embernek önmagát tagadnia, képzeletnek tartania önmagát persze nem lehetséges.
– Akik ezt így fogadják el, azok nem a dolog valóságát, hanem a valóságnak a hátterét gondolják végig.
Ezen értelmezés szerint:
Istenen başka hiçbir şeynek önálló, szükségszerű létezése / vacibu’l-vücudu nincsen. Tehát létezése és nemlétezése egy és ugyanaz. Ez azt jelenti, hogy létezése a képzelet szintjén van. Mivel a képzelet lehetővé teszi egy test színének elképzelését, mi is ezt a kozmoszt létezőnek fogadjuk el.
– A kutatói szemléletű iszlám tudósok pedig elfogadták, hogy ezek a létezők, amelyeket az ember érzékszerveivel érzékel, elméjével felfog, sőt, némelyikét kézzel is megfogja, nem képzelet, hanem valóság.
Mivel a világegyetem Isten tulajdonságainak megnyilvánulása, és ezek a tulajdonságok igazak, akkor a megnyilvánulásaik is bizonyosan igazak.
Tehát, aki mindent teremtett.
Teremtő
mindaz, ami az ő nevének megnyilvánulása,
Teremtő
A névnek meg kell felelnie a valóságnak. Aki a Mindenható, a Gondoskodó Isten által tápláltatik, annak tápláléka és maga a tápláltság nem álom, hanem valóság. Ellenkező esetben még a paradicsomot és a poklot is álomnak kellene tekintenünk, ami egy tévedés. Ezért van az, hogy az igazhitűek…
„A dolgok igazságai állandóak.”
(nem álom)
mondták.
b)
A tevhid tudománya,
Mivel Allah létezésének és egységének tudása azt jelenti, hogy tudjuk, hogy Őben, tulajdonságaiban és cselekedeteiben nincs társa, ez a tudás kétségtelenül kötelező. Mert aki ezt nem tudja, az nem hívő.
– Ugyanakkor voltak olyan tudósok is, akik szerint a kelám tudományának, azaz Isten egységének bizonyítékait kutató tudománynak az ismerete kötelező. Azonban az elfogadott általános vélemény szerint, mivel az emberek többségének intellektuális úton Isten egységének részletes megismerése szinte lehetetlen, ez nem kötelező. Elég az általános, összefoglaló jellegű hit. Az átlagember számára elegendő, ha megérti, hogy Isten az egyetlen teremtője mindennek, és semmilyen cselekedetében nincs társa.
– De ebben a században, különösen a tanultak körében
(ami egy általános képet ad erről a korszakról)
Az embereknek szinte kötelező a bizonyítékokon alapuló, úgynevezett „tahkiki iman” (kutatási hit) útján hinniük. Ellenkező esetben nem tudnak megszabadulni a pozitivista, materialista oktatásból eredő kételyektől. Ahogy Bediüzzaman Hazretleri fogalmazott:
„…Mivel a hitnek, mely e század borzalmaival szemben a hagyományokra támaszkodott, támaszpontjai megrendültek, eltávolodtak és elhomályosultak; minden hívőnek rendkívül erős, bizonyítékokon alapuló hitre van szüksége, hogy egyedül is ellen tudjon állni a tévelygésnek, mely csoportosan támad.”
(lásd: Mektubat, 466. oldal)
c)
A második pontban foglaltak szerint,
A lényeg egysége, a tulajdonságok egysége és a cselekedetek egysége.
Egy muszlim felelőssége az, hogy távol tartsa magát minden olyan gondolattól, viselkedéstől és magatartástól, amely a tevhid (egység) igazságát csorbítja és szentségét sérti. Például, ha gyógyszert szed, tudnia kell, hogy a gyógyulás Allah-tól származik; ez a felelősségének egy követelménye. Ha valaki meghal, tudnia kell, hogy mind az adó, mind az elvevő Allah. Minden az örök tudás sorsában, a végtelen hatalomban van…
(a sors végrehajtásában)
Azt kell hinnünk, hogy a balesetben formálódott.
–
„Tehát sem lényegében, sem tulajdonságaiban, sem cselekedeteiben nincs hozzá hasonló, nincs párja, nincs hozzá fogható, nincs társa.”
(lásd: Lem’alar, 341. oldal)
; ebben hinni kell.
Az Ihlas szúrája
„Nincs hozzá fogható.”
Ahogy az a vers végén is szerepel, Allah egyedülvaló mind lényegében, mind tulajdonságaiban, mind cselekedeteiben.
„Sem lényegében nincs párja, sem tetteiben nincs társa, sem tulajdonságaiban nincs hozzá hasonló.”
(lásd: Szólások, 697. o.)
Minden hívőnek élete során gondolataiban és cselekedeteiben is meg kell mutatnia ezt a hitet és meggyőződést.
– Összefoglalva:
„Isten megismerése,
Bütün kâinatı kuşatan rububiyetine ve zerrelerden yıldızlara kadar cüz’î ve küllî her şeyin onun tasarrufunda ve kudret ve iradesiyle olduğuna kesin olarak inanmak ve mülkünde hiçbir ortağı olmadığına ve
Nincs más isten, csak Allah.
„A szent szóba vetett hit, az igazságokba való hit a szívbéli megerősítéssel valósul meg. Egyébként”
„Egy Isten van.”
Azt mondani, hogy az egész vagyonát okoknak és a természetnek osztja szét és tulajdonítja, – Isten óvjon – az okokat korlátlan társakként elismerni, nem tudni a jelenlévő akaratát és tudását mindenben, nem ismerni az Ő szigorú parancsait, nem ismerni az Ő tulajdonságait és küldötteit, prófétáit, az illetőben bizonyosan semmilyen módon nincs meg az Istenbe vetett hit igazsága.”
(Emirdağ-i levelek-1, 203)
További információért kattintson ide:
– Mi a tevhid? Létezik-e a rububijjet tevhidje, az uluhiyet tevhidje, és a nevekben és tulajdonságokban való tevhid?
– Mit fejez ki a tevhid-hit és hány részre oszlik?
– Tudna nekem egy kis felvilágosítást adni a Vahdet-i Vücutról?
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
