„…Szabit ibn Dahhak azt mondta: Allah küldötte (béke legyen vele) azt mondta: Aki az iszlám nemzetéből – azaz az iszlám vallás esküformáján kívül más esküformával esküszik – az olyan, mint az a vallású, akinek a vallásával esküszik…” BUHÁRI: 14.kötet, 6533.szám – TIRMIZI: 3.kötet, 1583.szám
„…Sa’d bin Ubade-tól. Ibn Ömer, mikor hallotta, hogy valaki azt mondta: „A Kába jogán esküszöm”, így szólt: „Allahon kívül senki másra nem szabad esküdni.” Én magam hallottam a Próféta (béke legyen vele) szájából, aki azt mondta: „Aki Allahon kívül másra esküszik, az hitetlen vagy bálványimádó lett.” Tirmizi: 3.k.1574.sz. – Ahmed: 2/125 – Hakim: 1/65 – Begavi S. Szünne: 10/7”
„…Azt mondta Allah küldötte (béke legyen vele): „Aki Allahon kívül másra esküszik, az bálványimádásba esik.” AHMED: 1/47”
– Ezekre a hadíszekre hivatkozva azt állítják, hogy a hivatalnokok, katonák és köztisztviselők hitetlenek. (Mivel a szövegben olyan kifejezések szerepelnek, mint „a becsületemre esküszöm”).
– Mennyire pontos?
– Vagy van-e különbség a hadíszokban leírtak és a mai „becsületemre esküszöm” stb. kifejezések között?
– Olvastam olyan hadíszokat, amelyekben valaki Lat és Uzza nevére esküszik, és úgy értelmeztem, hogy aki istenre esküszik, az bálványimádásba esik, de úgy tűnik, ez a Kábára is érvényes. Ammar esetét szokták felhozni bizonyítékként, de szerintem a kínzás nem egyenlő ezzel. Tegyük fel, hogy az államvezetők azért teszik ezt, hogy lehetőségeket teremtsenek a muszlimoknak, és a hadsereg által védett nép is muszlim (bár ez még mindig vitatható indok. Végül is ez nem bűn/tiltott dolog. Bálványimádás.).
– Van-e valami érvényes oka annak, hogy a tisztviselő ezt a bűncselekményt elkövette?
– Végül is nem biztos, hogy köztisztviselő lesz, más módon is el tudja tartani magát, jóban-rosszban. Örülnék, ha bizonyítékokkal alátámasztva elmagyarázná az eset lényegét.
Kedves testvérünk,
Esküje,
„vallási eskü” és „állami eskü” néven két kategóriába sorolni
szükséges.
Eskü a vallás nevében.
„Esküszöm, megesküszöm, esküszöm”
vagy pedig
„Istennek a többi nevei és tulajdonságai”
rá van építve.
Eskütétel
viszont,
egy állam törvényei szerint „ígéretet tenni és ígéretét megerősíteni”
Ez a lényeg. Például, a szekuláris államok nem keverik a vallást az államügyekbe; tehát számukra az általuk tett esküt semmi köze a valláshoz. Ha lenne…
„Istenre esküszöm”
így szokták mondani.
Például, amikor egy hívő hivatalos esküt tesz.
„becsületemre”
hogyha nem helyezi a becsületét Allah elé, és nem tekinti ezt az esküt vallási eskünek.
Nem lehet bálványimádó.
Aki vallásilag kötelező és érvényes esküt akar tenni, az ne Allahra és az Ő neveire és tulajdonságaira, hanem valami másra, még ha szent is, esküdjön –
ezt eskünek vélve, megengedettnek tartva –
ha megesküszik
bűnt követ el, de mégsem lesz bálványimádó.
A vonatkozó hadíszokat ebben az összefüggésben kell értelmezni.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
