– Egy írásban a Szamarkandi Hanafi Iskola nézetei a következők szerint kerültek bemutatásra:
„Aláuddín Szemerkandi szerint a szamarkandi sejhek a parancs jelentésével kapcsolatban a hit és a cselekvés között különbséget tettek. Szerintük a parancs lényege a kérés. Ezért mind a kötelező, mind a nem kötelező cselekedeteket magában foglalja. Bár a feltétlen parancs a cselekvés szempontjából látszólag kötelezővé teszi a cselekedetet, a hit szempontjából nem kötelező a cselekedet kötelező vagy ajánlott jellegét egyértelműen megállapítani, hanem azt fejezi ki, hogy a cselekedetet végre kell hajtani. A feltétlen parancs hatálya a cselekvés szempontjából látszólag kötelező. A hit szempontjából azonban nem kötelező a meghatározás. Ez azt jelenti, hogy az egyénnek nem kell sem a kötelező, sem a nem kötelező cselekedeteket egyértelműen megállapítania, és egyikben sem kell feltétlenül hinnie.” – állítják.
– Ezen iskola szerint a házasságtörés, az alkoholfogyasztás és az igazságtalanság cselekedetei cselekményileg tiltottak, de ezeknek az Isten előtti ítélete nem feltétlenül ismert. A hitben nem kötelező hinni, de cselekményileg ezeket a dolgokat elkövetni tilos – valami ilyesmi a lényege. Mit kell ebből a nézetből megérteni?
– E szerint az irányzat szerint például a házasságtörés vagy a lopás vallási tilalma nem feltétlenül egyértelműen megállapítható?
Kedves testvérünk,
Ez a téma rendkívül szerteágazó. A szamarkandi tudósok némelyikének nézetei nem az egyetlen helyes álláspontot képviselik, és ahhoz, hogy megértsük, amit mondanak, részletesebben kell összefoglalnunk a tudósoknak e témával kapcsolatos gondolatait.
A parancs tartalma:
A jogtudósok szerint,
parancs
A felszólító mód egy cselekvés végrehajtására való felhívást fejez ki. Ez a felszólítás azonban nem állandó, mert néha ez a felszólító mód…
fenyegetés, figyelmeztetés, óhaj
és
gúnyolódás
szintén használatos. Ugyanígy, ha valaminek a követelését jelenti, akkor a jelentése:
feltételezés, feltételes állítás
és
útmutatás
az alábbiakban felsoroltakhoz is
-különböző mértékben bár
– szó van róla.
Mindazonáltal a parancsmód rendszerint egy olyan jelzéssel jelenik meg, amely egy vallási törvényre utal.
Például:
1)
Kötelező érvényű parancsok,
a kiszabott feladat elvégzésére
ígéret
azaz a jutalom, a lemondásnak is jár.
ígéret
azaz büntetéssel párosul. Például:
„Ha ezt teszed, ennyi jutalmat kapsz, ha nem teszed, ennyi büntetést kapsz.”
A kifejezés kötelező érvényű kijelentést fejez ki.
2)
A feddésre, a helyes útra terelésre és a megengedésre vonatkozó parancsok,
a szolgák jogai és az ő érdekükben álló vélelem alapján kell eljárni. Például:
„Ha megteszed ezt, jutalmat kapsz, de ha nem teszed meg, nem leszel megbüntetve.”
A kifejezés heget mutat.
Az iszlám tudósok az imperatív formulákat a dedukció módszerével találták meg, és sokféle jelentésben használták őket.
(vö. Gazali, el-Mustasfa, 2/293-94; Amidî, el-Ahkâm, 2/207-208)
Nézzünk erre néhány példát:
Feltételezés
számára
„Amikor a nap a delelőpontjához közeledik, végezzétek el az imát.”
(Iszrá, 17/78)
Példaként említhető a (következő) vers.
Nedb
számára
„Náluk
(azokban a rabszolgákban)
Ha tudjátok, hogy valaki jót akar tenni, akkor kössetek vele egy írásbeli megállapodást.”
(Nur, 24/33)
A fenti vers erre egy példa.
Útmutatás
számára
„Kérjetek magatok mellé két igazságos tanút.”
(Talak, 65/2)
Fenyegetés
számára
„Tegyetek, amit akartok, Ő bizonyára…”
(Isten)
látja, hogy Ön mit csinál.”
(Fussilet, 41/40)
A fenti vers erre egy példa.
Árulás
számára
„
(Aki a pokolra jutott)
Kóstold meg, mert te bizonyára tiszteletre méltó és becsületes ember vagy.”
(Duhan, 44/49)
A fenti vers erre egy példa lehet.
Ismét
„inzár és vaíd/figyelmeztetés és fenyegetés”
számára
„
(Ó, hitetlenek! Egy kis időre)
éljetek tovább, hamarosan tudni/látni fogjátok.”
(Nahl, 16/55)
A fenti vers erre egy példa.
(lásd al-Mustasfa, 1/164).
3)
Egy saría-alapú ítéletre vonatkozóan
-indokolatlanul -alaptalanul -ok nélkül
– A parancsszó jelentésével kapcsolatban a tudósok eltérő véleményeket fogalmaztak meg.
A tudósok túlnyomó többsége szerint,
Egy ilyen parancsminta kötelező jelleget fejez ki. Ezért a valódi jelentését meghatározó bizonyítékot várniuk nem kell, azonnal végre kell hajtaniuk.
(vö. Usûlu’s-Serahsî, 1/16; Amidî, el-Ahkâm, 2/133)
Egyes tudósok szerint,
Ha nincs bizonyíték, akkor felszólító mód.
NEDB
úgy ítélik meg, hogy az övé.
(vö. Amidî, 2/134)
Imam Gazali szerint,
A vélelmezett parancsoló cselekmény – amíg a vélelem meg nem dől – sem kötelező, sem ajánlott cselekménynek nem minősíthető.
(vö. Gazali, i.m., 1/326)
Összefoglalva,
megrendelni egy munka elvégzését
(parancsolni)
vagy eredeti
(egyértelmű)
vagy átvitt értelemben
(nem egyértelmű)
felszólító módú igéket használnak.
Eredeti
felszólító módok,
„Imádkozzatok, és adjatok alamizsnát.”
(Al-Baqarah 2:43),
„Légy egyenes, ahogy neked megparancsolva van.”
(A tanács 42/15)
amint az a fenti versekben is látható, a megszólított félre irányuló
(azonnali parancs)
lehetséges módon.
„Aki közületek eléri a ramadán hónapot, az böjtöljön ebben a hónapban.”
(Al-Baqara 2:185)
amint az a versben is szerepel, harmadik félre is vonatkozik
(távparancs)
lehet.
Átvitt értelemben
A parancsmódú igealakok a kijelentő módú igealakok segítségével jönnek létre. Például,
„Az elvált nőknek három hónapig önmagukat kell várniuk.”
(Al-Baqarah 2:228)
a következő jelentésű versben
„várnak”
kifejezés
„várjanak”
azaz; a mi Urunk, Mohamed próféta (béke legyen vele)
„A bíró nem ítélkezhet, ha haragszik.”
(Buhári, Ahkám, 13; Muszlim, Akziye, 16)
a hadíszban szereplő
„nem ítélkezik”
kifejezése is
„ne ítélkezzen”
értelemben használták.
A kérdésben említett
„házasságtörés, lopás”
Az ilyen rendelkezéseknek a vallási meggyőződés szempontjából is kétségtelenül tilosnak kell lenniük. Ugyanis
-ahogy az a nyilatkozatokból is kiderül-
Ennek számos bizonyítéka van.
Üdvözlettel és imádsággal…
Kérdések az iszlámról
