A Bakara 219-ből érthető-e, hogy az alkohol tilos?

Kérdés részletei


– A Bakara 219-ben az alkohol bűnnek van nevezve. Az arab szó „ism”. Az Araf 33-ban is szerepel az „ism” szó. Nem egyértelmű már ebben a versben is, hogy a Maide 90 előtt is tilos volt?

– A „bűn” jelentésű „ism” szó, mely a medinai szúrában, a Bakara 219-ben szerepel, a mekkai szúrában, az Araf 33-ban is előfordul; tehát a Korán Koránnal való értelmezésének szempontjából… Én, szerény véleményem szerint, az Önök honlapján lévő kommentárokat, otthon pedig Maududi és Tabari műveit olvastam, de egyik sem kielégítő ezen a ponton. Ugyanis, a Bakara 219 kinyilatkoztatásakor az alkohol még nem volt tiltott, majd később jött a „ne közeledjetek az imához részeg állapotban” és utána a Máide 90, és azt mondják, hogy a Máide 90-nel lett az alkohol tiltott. Pedig a Bakara 219 összes fordításában is „bűn”-ként szerepel. Szerintem ezen a ponton egy általános tévedés van.

– A fokozatosság magyarázata ésszerű, de ez az İSM-kifejezés szerintem mindent elront.

Válasz

Kedves testvérünk,

Igen, ahogy ön is mondta, néhány tudós szerint ebben a versben szereplő

„név / bűn”

Azt állították, hogy a Maide szúrában lévő vers kinyilatkoztatása előtt is tilos volt az alkohol fogyasztása.

Ugyanis,

„név”

A „bűn” szó néha büntetést, néha pedig a büntetést érdemlő bűnöket jelenti. Bármelyik jelentést is vegyük figyelembe,

„név”

A „haram” szóval csak az tilos dolgokat lehet helyesen leírni.

(lásd Razi, Mefatih, a szóban forgó vers magyarázata)

Ennek megfelelően, a szóban forgó versszakból:

alkohol

és

szerencsejáték

Ebből a versből érthető, hogy korábban már tiltott volt. Mivel azonban nem történt közvetlen tiltás, ez eltérő értelmezésekhez vezetett.

Az igevers érintett részének fordítása a következő:



„Azt kérdezik tőled az italról és a szerencsejátékokról. Mondd: Mindkettőben van az emberek számára nagy kár és némi haszon; de a káruk nagyobb, mint a hasznuk…”



(Al-Baqara, 2:219)


Általánosságban elmondható, hogy mindkettő tönkreteszi a javakat és elpusztítja az embereket.

Gyakran ezek egymást vonzzák. Először a bor elveszi az eszet; az ész pedig mind a vallásnak, mind a világnak az alapja.

Ma már annyi gyilkosságot követnek el részegségben, és annyi gonoszságba esnek a szerencsejáték miatt, hogy azokat felsorolni sem lehet, de

„nagy bűn”

érthető módon.


Ennek ellenére ezeknek is vannak bizonyos előnyei az emberek számára.

Ebből a mondatból némi öröm és élvezet árad, sok üzlet köttetik. A gyáváknak bátorság, a gyenge lelkűeknek pedig erő adatik. A szerencsejátékban egyesek ingyen jutnak vagyonhoz. A bűnök azonban sokkal nagyobbak, mint a haszon, a károk pedig sokkal nagyobbak, mint az előnyök.

Így hát az előnyök nem igaziak és nem tartósak. Az általuk nyújtott öröm mámorrá (az ész elhomályosodásává) válik. Az a múló bátorság katasztrófát okoz. Az a múló temperamentum ereje az egészséget rontja; a megszerzett vagyonnak nincs haszna, egy nyereség száz kárt okoz. Akik ebbe beleesnek, nehezen szabadulnak meg.

Röviden, míg az örömök és élvezetek személyesek és múlandóak, addig a károk, a belőlük fakadó rossz következmények egyaránt személyesek és társadalmiak, testi és erkölcsiek. Mint a fertőző betegségek, mindenkire átterjednek. Aki nem fizeti meg az árát elején, az végül megfizeti. Egy képzeletbeli kis haszonért egy biztos és általános kárba esni nem ésszerű.

A kár elhárítása megelőzi a haszon szerzését.

Tehát ezeknek logikailag tilosnak kell lenniük. Ez az igevers is erre a következtetésre utal.

(burkolt utalással)

Ezzel a saría kifejezi ezeknek a dolgoknak a tilalmát.

Ha a Koránban nem lenne más vers a borról, már ez az egy is elegendő lenne ahhoz, hogy bebizonyítsa, hogy a bor tiltott.

Ez a tiltás azonban nem lett volna egyértelműen kimondott tiltás, ahogy az a kijelentés szavaiból is kitűnik; akadtak volna olyanok, akik azt hitték, hogy a maguk eszére támaszkodva korlátozhatják a károkat és kihasználhatják az előnyöket.

Ehhez, a tiszteletreméltó társak között

ez az értelemre alapozott tiltás, azoknak, akik nem értik a saría szerinti tiltást

megtörtént, később,


„Tisztátalan, … kerüld el őt!”



(Al-Máida, 5/90)

parancsával egyértelműen és kategorikusan be van tiltva a saría által.


Röviden,

Ne igyatok bort, se más bódító italt, ne játsszatok szerencsejátékot, és ne higgyétek, hogy a lottóval jótékonykodtok; mert ezeknek a rossz hatása sokkal nagyobb, mint a jó hatása, a bűne sokkal nagyobb, mint a haszna.

(Elmalılı, Hak Dini, a vonatkozó vers magyarázata)


Üdvözlettel és imádsággal…

Kérdések az iszlámról

Legfrissebb Kérdések

A Nap Kérdése